A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsön-szerződésmódosítás, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező pénzügyi intézmény (tehát a bank) köteles - írja elő a közigazgatási és igazságügyi miniszter hamarosan megjelenő rendelete.

Az ügyfelek számára „nulla forintos” közjegyzői díj előírásával a kormány egy újabb lehetséges terhet kíván levenni a bajba jutott devizahitelesekről, akiknek jelentős része két gyermeket nevelő család, ahogy az egy frissen végzett statisztikai jelentésből kiderül. Az augusztus 12-én életbe lépett árfolyamrögzítéshez kapcsolódó gyűjtőszámla-hitel létesítés közjegyzői díjáról a kormány képviselői korábban szakmai szintű egyeztetést kezdeményezett a bankszövetség és az Magyar Országos Közjegyzői Kamara képviselőivel.

A közjegyzők 10-20 ezer forintos közjegyzői díj megállapítását kérték, ezt a javaslatot a kormány nem fogadta el, a bajba jutottak rendkívül nehéz, minden forint kiadásra érzékeny pénzügyi helyzetére tekintettel. Az árfolyamgát, mint az ötpontos otthonvédelmi akcióterv egyik eszköze egy hete lépett életbe, az adósok az év végig írásban kérhetik bankjuktól a bevezetését.

--- Háttérinformációk az árfolyamrögzítésről

--- Mi az árfolyamrögzítés célja?

Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye.

--- Mi a lényege?

A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 200 forinton rögzítik a programban résztvevőknek átmeneti időre, legfeljebb 36 hónapig.

--- Hogyan lehet igényelni?

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kérhetik hitelezőjüknél, hogy törlesztési árfolyamukat 36 hónapig, de legkésőbb 2014. december 31-ig rögzítsék.

--- Mi történik a rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbséggel?

A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a hitelező speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt, vagyis úgynevezett gyűjtőszámlát nyit, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné.

A Magyar Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 %-ért a rögzített árfolyamalkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően. Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed.

--- Milyen kamatot számítanak a gyűjtőszámla-hitelre?

A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forint alapú hitelkén a bankok számára is törvényben előírt 3 havi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik, ami jelenleg 6,09%. Ezáltal a bank nem tesz szert profitra a gyűjtőszámlára nyújtott hitelen.

--- Mennyivel alacsonyabb lehet a törlesztőrészlet rögzített árfolyamnál?

Az árfolyamrögzítés időszaka alatt a jelenlegi árfolyamszinteken számítotthoz képest a törlesztőrészlet svájci frank esetén 30%-kal, japán jen esetén 20%-kal, euró alapú hitelek esetén pedig közel 10%-kal lesz alacsonyabb.

--- Mire lehet számítani az árfolyamrögzítés lejárta után?

Előzetes tájékozódásként javasoljuk használni a PSZÁF kalkulátorát, amely képes azt megmutatni, hogyha valaki árfolyamrögzítést kér, körülbelül milyen törlesztő részletre számíthat a közel, illetve a távolabbi jövőben: A kalkulátor elérhető itt.

A kormány augusztus 17-i ülésén döntött arról is, hogy az árfolyamrögzítés (maximum 36 hónapos időszakra szóló) lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztő összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15%-át, emellett a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik.

---- Kinek érdemes árfolyamrögzítést kérni?

A kormány felhívja az érintettek figyelmét, hogy mindenkinek nagyon komolyan át kell gondolni, és végig kell gondolni, hogy érdemes-e az árfolyamrögzítést kérnie, vagy nem. Nagyon fontos, hogy az adós a bankkal kommunikáljon, keresse közösen a megoldást, és tekintse át a számára legelőnyösebb megoldást. Az az adós, aki ha nehezebben is, de képes fizetni a megnövekedett svájci frank árfolyam ellenére a törlesztő részletet annak mindenképpen jobb, ha az eredeti szerződési feltételek változatlansága mellett továbbra is törleszti. Az árfolyamgát tehát azoknak lehet leginkább megoldás, aki jelenleg olyan nehéz helyzetbe került (pl. elveszített munkáját vagy hasonló krízis helyzet) ami szinte lehetetlenné teszi, hogy a közeljövőben törlessze az adósságát.

--- Ki vehet részt az árfolyamrögzítésben?

A programban minden jelzáloghiteles részt vehet, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Tehát összességében azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik vagy szerződésszerűen rendesen tudták törleszteni a havi törlesztőrészleteiket, vagy minimális hátralékkal rendelkeznek, ez kb. 100 ezer családot érint.

--- A programban való részvétel feltételei

--- Az a hiteladós élhet ezzel a lehetőséggel: akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, akinek a devizakölcsön végső lejárata 2014. december 31. napját követő időpont, a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és a zálogtárgyra vezetett végrehajtás nincs folyamatban. Tehát összességében az árfolyam-rögzítést nem vehetik igénybe azok, akik 90 napnál régebben tartoznak, sem azok, akik 30 millió forintnál értékesebb ingatlanra vették fel a kölcsönt, és azok sem, akik saját bankjuktól korábban már kértek hitelkönnyítést.

--- Melyik hónaptól lehet számítani a rögzített árfolyamú törlesztő részletre?

Az árfolyamgátat igénybe vevő és arra jogosultságot szerző devizahitel adósok a törvény szerint a jogosultság megszerzését követő 2. hónap számíthatnak a csökkentett összegű törlesztőrészletre. A kormány ugyanakkor bejelentette, hogy jogszabály-módosításokkal el kívánja érni, hogy az első sikeres igénylők akár már a szeptemberi törlesztő részletet a rögzített árfolyamon fizethessék. A pénzügyi nehézségekkel küszködő adósoknak érdemes minél előbb belépni az árfolyamvédelem oltalma alá, mert minél korábban csatlakozik az adós a programhoz, annál hamarabb fizetheti az alacsonyabb törlesztőrészletet.

--- Az állami támogatású Fészekrakó Programban résztvevők jogosultak-e árfolyamrögzítésre?

Igen, amennyiben az általános törvényi feltételeknek egyébként megfelelnek. A kormány - tapasztalva azt, hogy a Fészekrakó programban résztvevő ügyfeleket néhány esetben elutasították, döntött arról, hogy a jogszabályt egyértelműsíti, a „fészekrakósok” előtti jogi akadályokat elhárítja.

--- Milyen költségekre számítsak, ha árfolyamrögzítést kérek?

Sem a bank, sem a közjegyző nem kérhet díjat az ügyféltől. Nem terhelhető az ügyfélre közjegyzői díj az árfolyamrögzítéssel járó hitelszerződés-módosításért, illetve az alapján tett tartozás elismerő nyilatkozatért. Ezek kiállítását, lebonyolítását az ügyfelek számára ingyenesen kell biztosítani. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsön-szerződésmódosítás, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező pénzügyi intézmény (tehát a bank) köteles - írja elő a közigazgatási és igazságügyi miniszter hamarosan megjelenő rendelete.