Székesfehérvár is csatlakozott az Emlékhelyek Napja országos rendezvénysorozathoz: e napon az érdeklődők szabadon látogathatták a Nemzeti Emlékhely – Középkori romkert egész területét, a programok során pedig élővé vált egy napra a magyar történelem. Az érdeklődők számára területbejárások, koncertek, háromdimenziós animációs vetítés, fegyverbemutatók és egy a középkori liturgiát felelevenítő esküvői szertartás tették valóban élményszerűvé a történelmi és kulturális ismereteket. A napot ünnepi hangverseny zárta a Városházán.

Az első alkalommal meghirdetett Emlékhelyek Napján a nagyközönség részére nyitva állt a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely – Középkori romkert.  A Nagyboldogasszony-bazilika maradványainak környezetében, azon a helyen, ahol harminchat magyar királyt koronáztak meg, és amelyet Szent Istvánon és fián, Imre hercegen kívül tizennégy királyunk választott végső nyughelyéül, izgalmas, színes és tartalmas programokon szerezhettek új élményeket és ismereteket a kilátogatók.

A nap legizgalmasabb előadása egy középkori esküvő megelevenedő forgataga volt. A krónikás a kilátogató nézőket végigvezette a Királyok Városában tartott kézfogó szertartásain – a kikiáltástól, a burgundi mátka érkezésétől egészen a frigy megkötéséig. Az ifjú ara megkoronázására a ’Bazilikában’ került sor, a történet felelevenítette az ehhez kapcsolható kulcs, szenteltvíz tartó és a korona jellemzőit – a Nemzeti Emlékhely kincseire utalva. Az esküvő ceremóniájához tartozott a felsorakozott zászlók és az Esztergomi érsek által végzett szertartáshoz használt királyi hatalom jelképeinek bemutatása: „Akkor következzék a szertartás, a király és a frissen koronázott királyné egybekelése. (…) A Szent Korona hiteles másolata nagy örömünkre immár városunkban is megtekinthető. A király mellén egy ezüstből készült, négykaréjos, színes, zománc-betétes mellkereszt függ ezüstláncon, amely valaha III. Béláé volt. Az uralkodó oldalán egy rövidpengéjű, kétélű, egyenes acélkard, amelyet valaha szintén III. Béla hordott. Ám ez csak hatalma jeléül szolgált, hiszen pengéje soha nem volt kiélezve.”

Zenei programokból sem volt hiány, a nap folyamán többször is hallhattuk a Sub Rosa régizenei együttest, a Vox Mirabilis Kamarakórus és a Szent Korona Kórus pedig a Városháza Dísztermében adott ünnepi hangversenyt.  Az árkádok alatt hangszerbemutatókat is tartottak, Varró János és Lendvai Tibor szólaltattak meg hagyományos magyar hangszereket. Az ismeretterjesztő programok között Biczó Piroska régész „Emlékhely feltárás” szakvezetését, valamint Reich Szabina „Egy középkori zarándok naplója” – Zarándokút Szent István és Szent Imre sírjához és Rácz Piroska „A székesfehérvári királyi bazilika embertani leletei” című előadásait hallgathatták meg a történelmi programok résztvevői.