A Székesfehérvár közigazgatási területén fekvő ún. „Alsóvárosi rét” belterületbe vonásának ügyében december 7-én sajnálatos módon több sajtóorgánum is téves következtetéseket publikált. Egy hétfői parlamenti vita kapcsán került reflektorfénybe a belterületbe vonás ügye. A kérdést feltevő képviselő, valamint a témával foglalkozó újságírók is elmulasztották megkeresni sajnos a város önkormányzatát, így nem kerülhették el, hogy olvasóikhoz pontatlan információk jussanak el, majd pedig hibás következtetések levonásával, alaptalanul vádoljanak meg közéleti szereplőket.

Jogi álláspontunk szerint Székesfehérvár Önkormányzata az előző ciklus baloldali többségű testületének döntései nyomán kényszerpályára került, a befektető által egyébként nem az Önkormányzattól, hanem magántulajdonosoktól megvásárolt ún. „Alsóvárosi rét” - az Önkormányzat 2008-ban elfogadott határozataival elindított - belterületbe vonásával több milliárdos kártérítési per kockázatát hárította el. Az Önkormányzat ugyanakkor a jelenlegi helyzet kialakulásához vezető folyamat kivizsgálására a Közgyűlést alkotó pártok teljes egyetértésével és részvételével már hetekkel ezelőtt paritásos munkacsoportot hozott létre, melynek tagjait Dr. Cser-Palkovics András polgármester kérte fel, és amely bizottság a munkáját meg is kezdte.

A sajtóban megjelent állításokkal szemben a jogi álláspontunk szerint Székesfehérvár Önkormányzata 2010. őszén már kényszerhelyzetben volt. Az „Alsóvárosi rét” ügyében az előző testület ugyanis olyan döntéseket hozott, melyek következtében a kérdéses területet már 2008. tavaszán belterületként jelölte ki, valamint gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató besorolással építési övezetbe sorolta.

Az önkormányzat már az előző ciklusban ennek szellemében módosította a Székesfehérvár Megyei Jogú Város külterületének, valamint egyes belterületi területrészeinek szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 7/2004.(II.24.) számú rendeletét. Erre a tényre hivatkozik egyébként a pár héttel később megkötött együttműködési megállapodás vonatkozó pontja is. Közös megegyezés hiányában tehát 2010. őszén az Önkormányzat esetleges más tartalmú egyoldalú döntése a városra nézve súlyos kártérítési felelősséggel járhatott volna.

A megállapodásban foglalt fejlesztési kötelezettségeket a befektető abban a tudatban vállalta, hogy az „Alsóvárosi rét” belterületbe vonása megtörténik. A város új vezetése kb. 18 milliárd forintos adósságállományt örökölt baloldali elődjétől, melynek kezelését egy akár több milliárdos újabb kártérítési teher lehetetlenné tette volna. Az önkormányzat tehát jogi és pénzügyi értelemben is kényszerpályán mozgott, amikor a döntést meghozta.

A jelenlegi közgyűlési többség a szükségszerű döntést kármentésként megtette ugyan, valamint kezdeményezte a befektetőnél az együttműködési megállapodás Székesfehérvár számára kedvezőbb feltételeket biztosító módosítását is, de az Önkormányzat az ide vezető folyamatok kivizsgálását is szükségesnek látta, ezért október 28-án paritásos vizsgáló bizottság felállításáról döntött. Az „Alsóvárosi rét” és más városi ingatlanok ügyében született korábbi döntések vizsgálatát a polgármester által felkért tagok megkezdték.

Mint ismeretes, az ügyet a Parlamentben felvető LMP nem jutott be a város önkormányzatába, így a párt képviselőjének Országgyűlésben elhangzott véleménye feltehetően az előzmények teljes körű ismeretének hiányában fogalmaztatott meg, miként az ügyet feldolgozó újságíróké is. Kár, hiszen Székesfehérvár új önkormányzata mind az ügy valós előzményei iránt érdeklődő képviselő (akinek ezt már hétfőn felajánlotta a város polgármestere, ő azonban érthetetlen ok miatt nem élt a lehetőséggel), mind a közvélemény hiteles tájékozódását szolgáló újságírók rendelkezésére állt volna az információk pontosítása érdekében.

Egyébként minden, az üggyel kapcsolatos közgyűlési döntés nyilvános.