Egymást érő válságok és gazdasági nehézségek jellemezték a végéhez közelítő ötéves önkormányzati ciklust. Ebben a helyzetben óriási kihívást jelentett helyi lakhatási támogatásokat bevezetni, fenntartani vagy fejlesztéseket, beruházásokat indítani – míg az igény minden eddiginél nagyobbnak bizonyult. A Habitat for Humanity Magyarország 2024 februárjában meghirdetett országos pályázata épp azoknak az önkormányzatoknak szólt, amelyek a lakhatás területén hiánypótló és példamutató intézkedéseket valósítottak meg; azaz a válságok ellenére sem hagyták cserben lakosaikat.

39 pályázó: Budapestről és 15 vármegyéből A három településméret szerinti kategóriában egy-egy települési önkormányzatot díjaztak, amelyek különböző
mintaprogramok megvalósítására kapnak pénzügyi és szakmai támogatást a civil szervezettől. A pályázati adatlapon az önkormányzatok ismertették, hogy az elmúlt évekből mire a legbüszkébbek, milyen kihívásokkal szembesültek és mik a terveik a következő ciklusban a lakhatás területén. A Habitat munkatársai és egy háromfős szakmai zsűri pontozta ezeket szociális, intézményi, esélyegyenlőségi, valamint környezet- és klímavédelmi szempontból.

A díjakat egy online esemény keretében adta át a Habitat 2024. május 27-én, amelyet egy kerekasztal-beszélgetés követett ÓNODY-MOLNÁR DÓRA ÚJSÁGÍRÓ moderálásával.

A díjátadót ILLYÉS TÍMEA, A HABITAT PROGRAMIGAZGATÓJA nyitotta meg, aki hangsúlyozta: _“az önkormányzatokra ma Magyarországon óriási teher és felelősség hárul. A Habitat küldetésével összhangban, ezzel a pályázattal is szeretnénk felhívni a figyelmet a lakhatás ügye mellett elkötelezett önkormányzatokra és kiemelkedő munkájukra”_.

JÓZSEFVÁROS: ANTIKORRUPCIÓS PROGRAMBÓL LAKHATÁSI ALAP

A 20 ezer főnél nagyobb települések kategória díjazottja a VIII. kerületi önkormányzat lett. A zsűri kiemelte, hogy Budapesten és országszerte is a lakhatás területén a leginkább stratégiai módon gondolkodó és működő, a megvalósításra nagy hangsúlyt fektető önkormányzatról van szó. Lényeges szervezeti és intézményi újításokat vezettek be, kifejezetten a legsérülékenyebb csoportok (pl. jelentős hátralékot felhalmozók, egyedülálló szülők, közterületen élő hajléktalan és mozgáskorlátozott emberek) érdekében.

_“A ciklus végéig 201 önkormányzati bérlakásban végeztünk életmentő vagy korszerűsítő felújításokat, amelyre négymilliárd forintot spóroltunk meg az antikorrupciós programunkkal“_ – fejtette ki PIKÓ ANDRÁS POLGÁRMESTER. Ezen felül a kerületben jelentős lakhatási támogatást is biztosítanak; jelenleg 300 háztartás részesül átlagosan 25 ezer forintos támogatásban. _“Nagyon büszkék vagyunk a Habitat díjára, ez egy nagy megerősítés nekünk, hogy folytassuk a munkát” _– mondta PIKÓ. A pályázat keretében az önkormányzat egy kétmillió forintos alapot fordíthat lakásfenntartási és adósságkezelési támogatásra.

KESZTHELY: KILAKOLTATÁS HELYETT ADÓSSÁGKEZELÉS

A kisvárosok kategóriában Keszthely városát díjazták, ahol szintén tudatosan fejlesztik a bérlakásállományt nagyszabású felújításokkal és újépítésekkel is. _“Majdnem 300 önkormányzati lakásunk van, öt évvel ezelőtt azzal szembesültünk, hogy ezek közül mintegy 80 lakhatatlan állapotban
van, kellett valamit kezdeni ezzel. Önkormányzati és pályázati forrásokat mozgósítottunk, próbáltuk megfizethetővé tenni a lakhatást és elkerülni a kilakoltatást” _– magyarázta VOZÁR PÉTERNÉ, KESZTHELY ALPOLGÁRMESTERE.

Ezért lakhatási támogatást és hátralékrendezéshez részletfizetési-lehetőséget is biztosítanak. _“2020-ra összeállítottunk egy ingatlangazdálkodási koncepciót, felmértük az állományt és meghatároztuk a távlati célokat. Sokszor kell improvizálnunk, ha váratlanul történik valami egy családnál, de kellenek a hosszú távú koncepciók, hogy tudjuk milyen úton haladunk és az megfelelő legyen mindenkinek” _– egészítette ki az ALPOLGÁRMESTER. A Habitat a pályázat keretében Keszthelyen nyolc szociális bérlakás nyílászáróit fogja kicserélni, összesen négymillió forint értékben.

Jánoshida: a 2500 fős település tudatos bérlakás-fejlesztéssel A községek kategóriában Jánoshida önkormányzata kapta a legmagasabb pontszámot. _“Országos viszonylatban is, de ebben a településméret-kategóriában pedig különösen kiemelendő, hogy az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt a helyben eladóvá vált házak megvásárlásával, és szociális bérlakásként történő kiadásával” _– emelte ki KŐSZEGHY
LEA ZSŰRITAG, A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSA.

A településen ezen felül számos, lakhatással és településfejlesztéssel kapcsolatos figyelemre méltó gyakorlatról számolt be a jánoshidai pályamű a tűzifa, rezsi és építőanyag támogatástól kezdve az idősgondozás innovatív, stratégiai fejlesztésén keresztül a megújuló energiás beruházásokig.
_“Az utóbbi 8-10 évben drasztikusan sok feladat hárult az önkormányzatra a lakhatás terén. Már lakott ingatlanok is végrehajtás alá kerülnek; ezer helyi ingatlanból több, mint százról kellett adatot szolgáltatni”_ – említette ESZES BÉLA,
JÁNOSHIDA POLGÁRMESTERE. – _“Akiket elér a végrehajtó keze, ők az önkormányzathoz fordulnak. Míg az állami otthontámogatások teljesen elérhetetlenek a legtöbb lakosunk számára és a fejünk felett születnek a döntések.”
_Munkájukat hét és félmillió forint pályázati forrással ismerték el, amelyet a helyi szociális tűzifaprogram fejlesztésére fordíthatnak.

KÖZÖS PONTOK

Míg egy vidéki kistelepülés nagyon eltérő helyzetben, különböző problémákkal küzd, mint egy nagyváros, számos párhuzam és hasonlóság van a díjazott települések között, például a lakóingatlanok siralmas állapota

. _“Nagyra értékeltük, hogy mindhárom önkormányzatnál jellemző a lakosok bevonása, és az, hogy megadják a lehetőséget, hogy állampolgárként együtt gondolkozhassanak a helyi döntéshozókkal” _– hívta fel a figyelmet RÁCZ BÉLA, ZSŰRITAG, A POLGÁR ALAPÍTVÁNY MUNKATÁRSA, AZ 1MAGYARORSZÁG KEZDEMÉNYEZÉS TÁRSALAPÍTÓJA.

A zsűri meglepően könnyűnek ítélte a szociális és környezeti-fenntarthatósági szempontok összeegyeztetését a bírálat során, amit DR. ÜRGE-VORSATZ DIÁNA, A CEU PROFESSZORA, AZ ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLETÉNEK ALELNÖKE így indokolt: _“a méltó lakhatás egyike az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak, és nem lehet egymástól elválasztani a társadalmi és környezetvédelmi szempontokat. Bár ilyen nehéz lakhatási viszonyok között néha lehetetlennek tűnik a környezeti fenntarthatóságra is figyelni, sokszor a kettő együtt jár: új építés helyett üresen állóngatlanok felújítása, szigetelése, napenergia telepítése, ezek mind a havi rezsiköltségek csökkentését és a fenntarthatóságot szolgálják.

” _A díjazottak tudtak azonosulni azzal a dilemmávalis, hogy kevesebb háztartásnak, de hosszú távú segítséget nyújtsanak, vagy inkább minél többeknél azonnali “tűzoltásra” használják a szűkös forrásokat. _“Kiveszett az elmúlt évtizedekben az a képességünk, hogy fel tudjunk háborodni azon, hogy emberek milyen körülmények között élnek”_ – mondta PIKÓ. – _“A jó lakáspolitika szívből, felháborodásból és nagyon sok munkából születik. Ahol pedig a legnagyobb a szükség, ott kell a legtöbb szív és munka.“_

A három díjazotton kívül számos kiemelkedő pályázat érkezett,
AMELYEKBŐL A SZERVEZET KIADVÁNYT TERVEZ MEGJELENTETNI. 

A Habitat is dolgozott a lakhatási civil szervezetek által létrehozott Lakhatási Koalíció 2024-ES VÁLASZTÁSOKRA ÖSSZEÁLLÍTOTT ÖNKORMÁNYZATI LAKHATÁSI MINIMUM CÍMŰ JAVASLATCSOMAGJÁN, amely itt érhető el [1]. Ebben arra kérik az önkormányzati polgármester és képviselőjelölteket, hogy
köteleződjenek el a Minimum pontjai mellett, megválasztásuk esetén pedig valósítsák meg azokat. Ehhez szakmai támogatást is felajánl a Koalíció.

HABITAT FOR HUMANITY MAGYARORSZÁG 

A Habitat for Humanity nemzetközi nonprofit szervezetet 1976-ban alapították az USA-ban, azóta már a világ 70 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető,méltó otthonban élhessen. Magyarországon, ahol a lakhatási szegénység különböző típusai összesen több mint 3 millió embert érintenek, már 1996 óta működik. A rászoruló családokat közvetlenül támogató terepi mintaprogramjaikkal és szakpolitikai munkájukkal a lakhatási szegénységben élő embereknek segítenek.