A részletekről szólva Selmeczi elmondta, 102 019 fő nyilatkozott arról, hogy magánnyugdíjpénztár tag kíván maradni a jövőben, továbbá 439 fő jelezte, hogy február végéig szeretné tagságát fenntartani. Mindez azt jelenti, hogy a teljes tagság 3,2 százaléka nem lépett át az állami rendszerbe. Az emberek visszakapták a választás szabadságát, hiába próbálták az ellenzéki politikusok az emberek bizalmát megingatni - mutatott rá Selmeczi.

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott hozzátette: az MSZP az utolsó hetekben pedig már képtelen volt eltitkolni, hogy a magánnyugdíjpénztárak mögött álló milliárdos spekuláns üzletember védik. Reakcióikból az is kiderült - folytatta -, hogy üzleti összefonódások is lehetnek az MSZP és az üzleti körök között. Selmeczi Gabriella kitért a nyugdíjintézetek munkatársaira is, akik mint fogalmazott kiváló munkát végeztek. Véleménye szerint akkor is el tudták volna látni feladataikat, ha a jelenleginél jóval nagyobb lett volna az érdeklődés.

Elmondta azt is, hogy sem külföldről, sem a büntetővégrehajtási intézetekből nem érkezett panasz az átjelentkezéssel kapcsolatosan. A miniszterelnöki megbízott a jövőről szólva kifejtette, a kormány figyelemmel fogja kísérni az átadás-átvétel folyamatát. Mint folytatta, március 1-jétől kapják meg a magánnyugdíjpénztárak a konkrét adatokat, hogy melyik intézetben hányan maradtak.

Ezt követően 45 napjuk maradt arra, hogy kidolgozzanak egy végrehajtási akciót, melyet el kell küldeniük a PSZÁF-nak, és csak ezt követően számolhatják ki a reálhozamok mértékét. Ha valaki február végéig nem nyilatkozik a reálhozamának jövőjéről, akkor március végéig megkeresik a pénztárak, és kitöltetek vele egy nyilatkozatot - fűzte hozzá Selmeczi, aki elmondta azt is, legkorábban április közepén vehetik fel a tagok a reálhozamot.

Újságírói kérdésre válaszolva Selmeczi elmondta azt is, hogy a magánnyugdíjpénztár tagok a jövőben szabadon választhatják meg, melyik intézethez kívánnak csatlakozni, azonban a későbbiekben az állami rendszerbe kizárólag rokkantság esetén tudnak visszalépni. Selmeczi Gabriella végül úgy fogalmazott, a jelenleg az Alkotmánybíróság előtti beadványoktól nem tartanak, mert mint fogalmazott, véleményük szerint egyetlen jogszabály sem ütközik az Alkotmányba.