Beszélgettünk a „Miatyánk” és a „Boldogasszony anyánk” fordításairól, hitünk alapvető kérdéseiről, arról, hogy csak annak „elfogadható” a Teremtés története, akiben már feltámadt a hit Jézusban, s persze szóba került az is, hogy a Bibliát nem lehet „kiolvasni”, hiszen minden élethelyzetben olyan tanácsokat, útmutatásokat találhatunk benne, amelyeket addig észre se vettünk. – Somogyi László református lelkészi elnök vendégeskedett tegnap a Vörösmarty Társaság legújabb rendezvényén.

Az egy órásra tervezett, beszélgetéssel indult, majd igehirdetésnek is beillő végkifejletet kapó est csupán azért ért véget este fél kilenckor, mert a közönség több tagja is sietett a buszra, hogy „időben” hazaérjen. Pedig hallgatták volna még reggelig Somogyi Lászlót, aki tökéletesen felkészült a programra: jegyzeteket hozott, idézeteket jelölt ki a Bibliájában, s még versekkel is készült. Felolvasta például Túrmezei Erzsébet „Egy igécske” című költeményét:

„EGY IGÉCSKE’’ 

(„E világ ura bárhogy támadna, nem árthat mégsem, megítélte Isten, megdönti egy igécske!“ - Luther Márton)

Halott voltam,

s egy igécske életre keltett.

Téli fagyban

egy igécske tavaszt teremtett.

Hideg voltam,

és egy igécske lángra szított.

Sötét voltam,

s egy igécske fénybe borított.

Koldus szívem

egy igécske gazdaggá tette,

néma húrját

egy igécske megzendítette.

Börtönajtóm

egy igécske szélesre tárta,

szegény rabot,

kivezetett a szabadságra,

Tél volt bennem,

de most nyílik ezer virágom,

s énekemben

egy igécske hatalmát áldom.

Lehet sötét, lehet hideg,

körülvehetnek jégszívek,

vak éjszakák, fagyos telek,

reménységrõl énekelek.

Elég egy langyos lehelet:

holnap minden újjá lehet

Ma nincs tavasznak híre még,

de „egy igécske’’ is elég.

Boldogan hirdeti dalom,

hogy egy igécske hatalom.

,,Legyen!’’ - és lesz! Élet fakad,

s elsöpri mind a gátakat.

 Aztán beszélgettünk arról, hogy az emberek szívében van egy Isten formájú lyuk, amit nem tölthetünk ki pénzzel, szerelemmel vagy hatalommal – egyedül Istennel. Ahogy a puzzle darabkáinak is megvan a maguk helye, s ha valamelyik is hiányzik, soha sem lesz kész a kép, úgy az Úr nélkül a mi életünk sem lehet soha sem tökéletes. Mindig hiányozni fog belőle valami – Ő.

 „Valóban létezik a Sátán, vagy szimbolikusan kell értelmezni a Szentírás rá vonatkozó részeit?” – kérdezte valaki a közönség soraiból, s kimerítő választ kapott rá. Ugyanúgy, ahogy Mózes „szarvainak” nyelv-fordításból adódó létrejötte is terítékre került, s az Énekek Éneke, amely megannyi tanulsággal szolgál az önző, gyarló ember számára, aki túlságosan is szereti önmagát…