A krónikus betegségben szenvedők száma az utóbbi egy-két évben további öt-hat százalékkal nőtt hazánkban, a felnőtt lakosság körében pedig elérte a 47 %-ot.. – hívta fel figyelmünket a Szinapszis piackutató cég legújabb felméréseinek eredményeire Barkóczi Boglárka – A 18 és 25 év közöttiek 39 százalékáról elmondható, hogy szenved valamely krónikus betegségben. Az adatok már azért is aggasztóak, mivel a krónikus betegségek állnak a halálozási lista élén, megelőzve a fertőző betegségeket.

Magas vérnyomás, allergia, mozgásszervi megbetegedések, cukorbetegség… Hiába hangsúlyozzák egyre jobban a prevenció jelentőségét, Magyarországon az utóbbi 1-2 évben további 5-6 százalékkal nőtt a krónikus betegségekben szenvedők aránya – derült ki a webbeteg.hu egészségügyi portál és a Szinapszis Kft. 2008 szeptemberében lezárult, 1000 fős reprezentatív lakossági kutatásából.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az ismert krónikus betegségek aránya hazánkban a felnőtt lakosság körében elérte a 47 százalékot, vagyis gyakorlatilag minden második magyar ember szenved valamilyen betegségben. Ez a szám már csak azért is aggasztó, mivel a krónikus betegségek állnak a halálozási lista élén, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott legújabb haláloki lista szerint világszerte megelőzték a fertőző betegségeket.

Hazánkban a betegek aránya valamivel magasabb az 55 év felettiek, a Kelet-Magyarországon élők, az alapfokú végzettségűek és az alacsony jövedelemmel rendelkezők körében. Elgondolkodtató adat az is, hogy a legfiatalabb felnőtt − 18 és 25 közötti − korosztályhoz tartozók 39 százaléka is valamilyen krónikus betegségben szenved. Minden ötödik magyarnak magas a vérnyomása Magyarországon a leggyakrabban előforduló krónikus betegség továbbra is a magas vérnyomás, amely hazánkban a vezető halálokok egyike − e betegségben a teljes magyar lakosság 20 százaléka szenved.

Előfordulása az életkor emelkedésével nő: míg fiatalabb korban jóval az átlag alatti, 55 éves korig pedig átlag körüli, addig ezen életkor felett már 30-40 százalék a magas vérnyomással rendelkezők aránya. Kiugróan magas a betegségben szenvedők aránya a nyugdíjasok körében: 69 százalék. Végzettség tekintetében megfigyelhető, hogy az alapfokú képzésben részesült felnőttek között a legnagyobb (59 százalék) a krónikus betegek száma, ám a középfokú és a felsőfokú végzettséggel bírók esetében is riasztóak (43−46 százalék) az eredmények.

A kutatás egyértelmű összefüggést mutatott a túlsúly megléte és a hipertónia kialakulása között: a megkérdezettek BMI (testtömeg index) értékének vizsgálatából látszik, hogy a normál testsúlyú, illetve alultáplált lakosok körében jóval alacsonyabb a hipertóniások aránya (13 illetve 5 százalék). Ezzel szemben a kisebb-nagyobb túlsúllyal küzdők között (25,1 – 30 közötti BMI) már 23 százalékos az érintettség, jelentős túlsúly, elhízás (30 feletti BMI) esetén pedig már 35 százalék. Az allergia a fiatalok betegsége A krónikus betegségek listájában második helyen találjuk az allergiás megbetegedéseket, amely a lakosság 13 százalékát érinti. Ez a szám is drasztikusan nőtt az elmúlt 1-2 évben, hiszen korábban csak 7-9 százalékos volt az allergiában szenvedők aránya.

A magas vérnyomással szemben az allergia inkább a fiatalokat érinti. Előfordulási aránya a 18-25 év közöttiek körében a legmagasabb (27 százalék), de a 26-45 év közötti korosztály esetében is átlagon felüli az érintettség. További gyakran előforduló krónikus betegségkör a mozgásszervi megbetegedéseké, illetve a cukorbetegség. Előbbi probléma jelenleg a felnőtt magyar lakosság 12 százalékát érinti, elsősorban az idősebb korosztályt (65 év felett 26 százalék), utóbbiban pedig minden 10. magyar lakos szenved.

A kutatásról: A kutatást a WEBBeteg egészségportál (http://www.webbeteg.hu) és a Szinapszis piackutató cég közösen (http://www.szinapszis.hu) végezte. A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát. 2008-ban két alkalommal, márciusban és szeptemberben vizsgálták az egészséggel, életmóddal kapcsolatos szokásokat. A kutatás során 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.