Városunk 10. 30.-i közgyűlésének napirendi pontjait az egy százalékos ultraliberális törpepárt helyi szervezetének a közgyűlés reggelén napirendre erőszakolt javaslata színesítette, melyet a jobb sorsra érdemes Kovács Péter Barnabás tanácsnok úrral interpretáltattak. Címe: JAVASLAT a szélsőséges elveket valló mozgalmaktól történő elhatárolódásra. Természetesen már maga az eljárás is – méltón kiagyalóihoz – ellentétes a hivatal és a képviselőtestület működését szabályozó SZMSZ-szel, így tökéletesen szabálytalan, de ezen az apróságon most ne akadjunk fenn, hiszen a módszer csak hű tükre a politikai zsarolást napi rutinná tevő SZDSZ eljárási mechanizmusának.

Tették mindezt a Népszavában megjelentetett, Béki Gabriella által jegyzett, a Gárda októberi avatásaival foglalkozó írásuk nyomán indított országos hecckampányuk részeként. Az első és legfontosabb észrevételem: az előterjesztés tartalma, megfogalmazása - az, hogy még azt az egy mondatot sem tudták a magyar nyelvtan szabályainak megfelelően leírni - és szakmai színvonala az SZDSZ szellemi sorvadásának biztos jele, alkalmas arra, hogy végképp lerántsa a leplet ama tévhitről, hogy a ’strabag madarak’ a szürkeállomány pártja.

Másodjára: mivel a javaslatot a helyi szoclib erők 15 igen szavazattal 2 nem és 16 nem szavazás ellenében elfogadták, elmondhatjuk, hogy Székesfehérvár közgyűlése e napon elhatárolódott az ultraliberális, szélsőséges elveket valló SZDSZ - től! Mielőtt olvasóink pezsgőt bontanának, és azt hinnék, eljött az igazság pillanata, gyorsan hozzáteszem, az én olvasatomban! Hiszen a határozati javaslat ezt mondja ki: „Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlése elhatárolódik bármilyen szélsőséges eszméket valló mozgalmaktól.”

Természetesen, miként azt az előterjesztésben olvashatják is, ők a Jobbikhoz kapcsolódó Magyar Gárda Mozgalomra gondoltak, melyre vonatkozólag rögtön a második bekezdésben olyan alaptalan és hazug állításokat fogalmaznak meg a tőlük megszokott felháborító stílusban, melyeket kénytelen voltam a napirendi vitában határozottan visszautasítani. Nemzetünk liberális ellenfeleinél a Gárda avatási ünnepségein szüleik társaságában megjelent és résztvevő fiatalok és gyermekek verték ki a biztosítékot. Irományukban nemes (nemtelen?) egyszerűséggel „cselekvőképtelen, belátóképességgel nem rendelkező gyermekek”-nek minősítik tisztességes magyar családok, szülők gyerekeit csak azért, mert ők egy olyan, törvényesen bejegyzett, törvényesen működő, a magyar törvényekkel még soha összeütközésbe nem kerülő civil mozgalom rendezvényén vettek részt, melynek értékrendje szemben áll az általuk képviselt ultraliberális vonallal.

Ezek a fiatalok a gárda által szervezett foglalkozásokon a magyar történelemmel, népdalainkkal, kézművességgel foglalkozhatnak, miközben egy olyan szervezet kezdett kollektív aggódásba jövőjük miatt, mely a szabad drogfogyasztás hazai bevezetésének aktív élharcosa, kivívva ezzel a társadalom döntő többségének elutasítását. Egy olyan pártocska, mely egyszer sem emelte fel szavát, amikor az általuk imádott és támogatott utcai „színes” parádékat 4 -5 éves gyerekek képeivel reklámozták óriásplakátokon országszerte.

Végképp furcsa egy olyan párt aggodalma a magyar gyermekek sorsáért, melynek – figyelembe véve a soraikban fellelhető lebukott és jogerősen elítélt pedofilok sorát -elsősorban saját tagjaitól kellene óvnia ifjainkat! Persze megérthetjük indítékaikat, ha arra gondolunk, a kiskoruktól drogot szopogató, a deviáns viselkedés harsány népszerűsítését az anyatejjel magába szívó gyermekből még lehet elbódult tudatú, gondolkodásmentes ultraliberális szavazó, ugyanez kevésbé képzelhető el egy egészséges nemzettudatú, hazaszerető fiatal esetében.

Az SZDSZ-nek a magyar nemzeti történelemhez, nemzeti kultúránkhoz való közismert hozzáállása ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a sámánokat, táltosokat, táltos dobok használatát az iromány abszurdnak, a szóbeli kiegészítés egyenesen bohócságnak nevezi, melyet minden jóérzésű, hagyománytisztelő magyar ember nevében vissza kell utasítanom. Azt kell gondolnom, aki túl sok időt tölt el egy olyan párt kötelékében, mely számára a Szent Korona svájci sapka, mely egyik prominensének a Himnuszról a szellentés jut eszébe, maga is sérül, és hajlamos megfeledkezni arról, hogy történelmünk nem az államalapítással kezdődött.

Miképp a norvégok sem tagadják meg a vikingjeiket (sőt!), a katolikus olaszok sem a római kori kultúrát, úgy kell nekünk is tisztelnünk őseink kultúráját, mely nélkül ma mi sem lehetnénk például Szent István városa, Géza nagyfejedelem terével a város szívében!! Nálam az is természetes, hogy aki tiszteli és őrzi ősi hagyományainkat, ugyanúgy tiszteli és fejet hajt Szent István emléke és életműve előtt! Vajon a liberalizmust hirdetőknél miért nem működik ez sem?

Nyilvánvalóan azért, mert az SZDSZ valódi értékrendje még köszönő viszonyban sincs a valódi értelemben vett liberalizmussal, annál inkább képviselői annak a ma neoliberálisnak nevezett nemzetközi irányzatnak, mely áldásos tevékenységének köszönhetjük a mai általános válságot, és melynek jellemzője, hogy miközben parazita képviselői az értékek devalválásával a társadalomban káoszt, a gazdaságban válságot idéznek elő, ugyanakkor annak legnagyobb haszonélvezőivé válnak!

Reménykedjünk abban, hogy a mostani erőltetett, a budapesti elvárásoknak szerencsétlen módon megfelelni kívánó előterjesztés a megbukott neo- és ultraliberalizmus hazai képviselőjének utolsó, kétségbeesett próbálkozásainak egyike.

Ezért kezeljük is a helyén! Nálunk szerda reggel jár a kukásautó!