Szenteste nemcsak az átnyújtott ajándék kap kiemelt figyelmet - a szereteten túl persze -, hanem a csomagolás is, amely a meglepetést rejti. A díszcsomagok, tasakok, névkártyák kedvelt motívuma a közönséges magyal, amely tűzpiros termésével és sötétzöld levelével tökéletes karácsonyi díszítő elem akár képeslapokon megjelenítve, akár a nappali asztalára kitéve egy téli kompozíciós tál részeként – és még kerti sövényként is gyönyörűen mutat. A magyal több országban is a karácsony egyik jelképe: tövises ágai Krisztus töviskoronáját szimbolizálják, a piros bogyók pedig Krisztus vérét.

A magyal nemzetségbe (Ilex) mintegy 400 faj tartozik. A legismertebb ezek közül a közönséges magyal, amely egy lassú növekedésű, kúp alakú cserjefa. Észak-Amerikában, Dél-Európában és Ázsiában is elterjedt. Európa nyugati és déli vidékein őshonos.

A magyal már az ókori római napistenhez kötődő vallásban is szimbolikus szerepet kapott, mely tovább gyűrűzött a kelta és más vallásokban. A pogány néphit úgy tartotta, hogy a magyal menedéket nyújt az erdőlakó tündéreknek a hideg időszak eljövetelekor. A kelták azért is tisztelték ezt a növényt, mert akkor is zöldellt, amikor a többi fa levele már lehullott. Akkor is élettel töltötte meg az erdőt élénk színe segítségével. Skóciában szokás, hogy az ajtók köré helyezik, hogy védje a ház lakóit a gonosz szellemektől. Manapság az angolszász területeken előszeretettel használják karácsonyi díszítésként.

A magyal kedvelt dísznövény szúrós, fényes lombja, piros termése miatt. Gyakran megesik, hogy kivadul: ilyenkor bükkösökben, erdőszélek faárnyékos helyein is találkozhatunk vele. Kiváló sövény alakítható belőle (szúróssága és sűrűsége miatt - szúr, karcol, azon át ugyan senki se jut, még Csipkerózsika álmát is őrizni tudta volna a rózsabokrok helyett!), és még télen is gyönyörű látványt nyújt, amikor a színes bokrokra fehér hólabdák huppannak.

Kétlaki: a hím és a nőivarú virágok külön növényeken fejlőnek május-júniusban. A virágokra általában senki se figyel fel, ám a vörös (vagy sárga) termés már igencsak feltűnő.

Bogyói szépek - ám veszélyesek is! Fogyasztásuk hányást, hasmenést, kiszáradást okozhat! (Az észak-amerikai indiánok régen hallucinogén italként fogyasztották a hánytató magyal - Ilex vominotia - levét. ) A magyal termését több madár és növényevő gerinces állat előszeretettel fogyasztja - bár még ők is megvárják, amíg a bogyók teljesen megérnek, mert rendkívül keserű az ízük.

Hosszú életű növény, és nagyon lassan növekedik. E cserje egész évben telepíthető - a fagyos hetek kivételével. (Teszem hozzá, bár nem hiszem, hogy van olyan ember, aki hóesésben, vagy akár jégen csúszkálva szeretne helyet csákányozni e szépségnek a kertben, mert most jött rá karácsonykor, hogy neki bizony kell egy ilyen sövény…)

Magról szaporítható: a földbe ültetett mag viszont csak a következő évben fog kicsírázni. Ha palántát választunk inkább, akkor a 30-40 cm-es példányok kitelepítésével már februárban próbálkozhatunk. Ültetés előtt azonban ki kell jelölni a legmegfelelőbb helyet a növény számára, mivel elég terebélyes cserjéről van szó. (Fejlődése a 4–5. évtől gyorsul fel.)

A magyalnak van olyan változata, amely másfél méteresre nő meg, de létezik akár 10 méteresre megnyúló fajta is! Van, amikor egy hatalmas fává is cseperedhet! E nagy méret azonban ne riasszon el senkit, mert remekül nyírható, formája szabadon alakítható! Ha kordában akarjuk tartani, akkor lehetőleg tavasszal elején nyesegessük!

Nem szereti a tűző napot, viszont rajong a jó vízáteresztésű, humuszos talajért. Mindezek ellenére kimondható, hogy igénytelen - még én se tudtam kiszárítani, túlöntözni, amikor családi házban éltem és kísérletezgettem a kertben. (Ezúton is bocsánatot kérek azoktól a növényektől, amelyek tudatlanságom miatt szenvedésnek voltak kitéve abban az időben…)

A magyal híres jó fagytűrő képességéről, viszont a fiatal példányokat érdemes lombtakarással védeni az első években.

Végezetül néhány érdekesség:         

A japán magyal (Ilex crenata) akár 75 évig is élhet. Bogyói általában feketék, de számos példányon találhatunk aranysárga színűeket is.

A kínai magyal (Ilex cornuta) 7,5 méter magasra is megnőhet. Bogyói eleinte világoszöldek, később megsárgulnak, majd aranybarnává válnak. Ennek a fajtának vannak a legnagyobb bogyói. Különlegessége, hogy hímivarú példányoktól függetlenül is tud termést érlelni. Ez az első a magyalfélék közül, amely virágot és gyümölcsöt hoz tavasszal.

A glabra magyal (Ilex glabra) a legszívósabb. Nem árt neki a szélsőséges hideg és a rettentő hőség sem. Ahogy öregszik a növény, úgy hajlik a föld felé. Bogyói feketék. Levelei eleinte élénkzöldek, majd megsötétülnek és csillogóvá válnak.

A cikk első megjelenése:

http://fmc.hu/2016/12/25/biokerteszet-a-karacsony-egyik-jelkepe-a-magyal/