Művek az emeletről |
Írta: Hajnal Csilla | |||||
2018. január 31. | |||||
A XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő képviselőjének életművét mutatja be a Szent István Király Múzeum új kiállítása, amely február 1-jén, csütörtökön 17 órakor nyílik. A száztíz éve született Schaár Erzsébet munkásságát a korai fadomborművek, az 1960-as évek kisplasztikái, későbbi üvegmunkái és néhány nagyméretű kompozíció segítségével ismerheti meg a látogató. A tárlat május 6-ig tekinthető meg a Deák Gyűjteményben.
A Szent István Király Múzeum képzőművészeti anyagában önálló egységet jelent Schaár Erzsébet (1908–1975) félszáz darabos gyűjteménye. Az 50 kis- és nagyméretű plasztikából álló kollekció a művész örökösei – Vilt Tibor és Wilt Pál –, valamint a Kulturális Minisztérium ajándékaként került Székesfehérvárra. A XX. századi magyar szobrászat meghatározó és kiemelkedő egyénisége életében is sok szállal kapcsolódott Fehérvárhoz: 1966-ban egyéni kiállítása volt az Országzászló téren, 1968-ban részt vett a legelső székesfehérvári művésztelepen a Könnyűfémműben, és 1974-ben a Csók István Képtárban készítette el az Utca című nagyszabású kiállítását, amelyet Pilinszky János „avatott” fel verseivel. (Ezt az itt megalkotott és időszaki kiállításként szereplő alkotást Pécsett újraalkotva állították fel 1991-ben, ott látható ma is.)
Schaár Erzsébet életrajza, pályája 1908. július 27-én született Budafokon. Művészeti tanulmányokat 1924 és 26 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott, ahol Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt a mestere. Kiállításokon 1926-tól szerepelt rendszeresen műveivel, főleg portrékkal. 1935-ben házasságot kötött Vilt Tibor szobrászművésszel. 1960-ban a budapesti Műcsarnokban önálló kiállításon mutatta be portréit, mellyel feltűnő sikert aratott. A hatvanas évek elejétől mind több állami megbízást kapott, eleinte inkább csak portrékra, később közterületi alkotásokra is. E munkái közül kiemelkedik a tihanyi Halbiológiai Intézet előtt álló Tudosók című kompozíciója (1968–70). Művészi pályáján a hatvanas évek közepén következett be erős változás, aminek első eredményeit 1966-os székesfehérvári kiállításán ismerte meg a közönség. 1970-ben ismét a Műcsarnokban mutatkozott be, ahol először állította ki hungarocellből alakított monumentális kompozícióit. 1974-ben a székesfehérvári Csók István Képtárban komponálta és állította ki az életművét is összefoglaló Utca című hatalmas munkáját. A hatvanas évektől munkái külföldi kiállításokra is eljutottak. 1966-ban a bécsi Collegium Hungaricumban kisplasztikáit állították ki. 1967-ben részt vett az Antwerpen melletti Middelheim szabadtéri szobrászati biennáléján. 1972-ben Antwerpenben és Gentben volt nagysikerű önálló kiállítása. Halála előtt nem sokkal, 1975-ben Luzernben mutatta be a Kunstmuseum termeiben Utca című kompozíciójának egy újabb koncepciójú változatát. 1977-ben Duisburgban, a Wilhelm Lehmbruck Múzeumban Vilt Tibor munkáival együtt állították ki életművének válogatott, retrospektív anyagát. 1932-ben első önálló kiállítása után nyerte el a fiatal művészek számára alapított Szinyei-díjat. 1960-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1972-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címet. Schaár Erzsébet 1975. augusztus 29-én Budapesten halt meg.
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
< Előző | Következő > |
---|