Miért vándorolnak a magyar szakemberek külföldre? Túlélheti a család a férj-feleség közötti tartós földrajzi távolságot? Megéri egyáltalán más országban dolgozni?

Toldy Zoltán 15 éven át dolgozott külföldön. A jelenleg 39 éves móri férfi már 19 éves korában tudta, hogy más országot kell választania lakhelyéül, mert már akkor érezhető volt Magyarországon az alulfizetettség (főként a szakemberek, szakmunkások körében).

Zoli minősített hegesztőként országról országra vándorolt Európában. Általában Németországban dolgozott, hosszabb-rövidebb ideig Belgiumban, Ausztriában, ám a magyarok, mindenhol "csak magyarok” voltak (ahogyan ő fogalmazott). A legtöbbet erőművekben, olajfinomítókban hegesztett, aztán hosszabb időre az élelmiszeriparba került, majd kisebb építkezéseknél is kipróbálta magát.

„A munkakörülmények egyértelműen mások kint, mint itthon.” – mesélte – „Kimész egy bevállalt munkaterületre, és azonnal érzed, hogy beruházás van, nem pedig három döglődő vállalkozónak a gyermeteg próbálkozása áll a kiadott munka mögött. A szerszámokat, gépeket, emelőeszközöket mindig biztosítják, és egyéb speciális munkaeszközt sem akadály megkapni, mert van vér a gazdasági életükben.”

Majd hozzátette, hogy a külföldi munka nem „jobb”, mint a magyarországi, hanem inkább az a fontos, hogy a munkáltató erős anyagi háttérrel rendelkezik, és többfajta támogatással tudja megteremteni azokat a munkafeltételeket, amelyek hozzásegítik az embert ahhoz, hogy valóban minőségi munkát produkáljon.

A cikk teljes hosszában megtekinthető az alábbi linkre kattintva:

http://www.fmc.hu/2018/02/06/magyar-szakemberek-kulfoldon-gyokertelenseg-vs-komoly-szakmaszerzes/