Nagymamám mindig hagymateát főzött, ha valaki náthás lett, vagy influenza gyötörte. Anyukám ugyanezt a módszert alkalmazta az említett esetekben, és mi, mint a família ifjabb nemzedékei szintén a hagymához fordulunk - gyógyszerek helyett -, amikor a szeretteinknél észrevesszük, hogy gyorsan fogy a 100-as csomagolású papír zsebkendő, és mikor kezünk gyorsan felforrósodik a vizsgált homlok érintése során.

A hagyma nem hiányozhat egyetlen háztartásból és kertből sem. Azon kívül, hogy alap anyaga a konyhai műveleteknek (a legtöbb étel úgy kezdődik, hogy „piríts üvegesre egy fej apróra vágott hagymát!”), nemcsak táplálékként népszerű (főként a téli szezonban dívik a pirospaprikás zsíros kenyér hagymával és forralt borral menü a korcsolyapályák, kültéri rendezvények esetében), hanem fontos szerepet tölt be a gyógyítás során is.

A hagyma gyógyhatásáról már a rovásírásos szövegekben is megemlékeztek. Az ókorban étvágygerjesztésre, tisztításra, a has puhítására használták e növényt, valamint szem- és fülproblémák esetén is elővették. A kolostorokban szintén ott állt az orvoslási polcokon. Régen nemcsak náthára, szájtályogra, fogfájásra használták, hanem bőrbetegségekre is.

A hagyma eredetileg Nyugat-Ázsiából származik. Manapság szinte minden pontján megtalálható a világnak, hiszen olyan száraz területeken is megmarad, ahol más növények nem termeszthetőek. Tűrőképessége hihetetlenül jó.

A hagyma olyan kéntartalmú vegyületeket tartalmaz, mint az alliin, metilalliin, propilalliin és propilén-szulfonsavak - ezek miatt könnyezünk a hagyma vágásakor. A növényben találhatunk illóolajokat, peptideket, flavonoidokat, vitaminokat, ásványi anyagokat (vasat, jódot, foszfort, szelént, kalciumot). Magas a C-vitamin tartalma is.

A teljes cikk elovasható az alábbi linkre kattintva:

http://fmc.hu/2017/01/08/biokerteszet-hagymatea-megfazas-es-kohoges-ellen-nincs-ennel-jobb/