Ha nagy a nyomás, előfordulhat, hogy még a hajunk is elkezd hullani. Talán az áll a háttérben, hogy stresszhelyzetben a szervezet a túlélésre koncentrál, és a nem életbevágó folyamatok – mint a haj növekedése – háttérbe szorulnak.

A hajunk állandóan nő: ezt a folyamatot a genetika és a hormonok szabályozzák. A hajszálaink 85 százaléka növekedési (anagén), igen kicsi hányada átmeneti (katagén), 15 százaléka pedig nyugalmi (telogén) fázisban van éppen. A növekedési szakasz 2–6 éve alatt a hajszál folyamatosan fejlődik. A néhány napig tartó átmeneti szakaszban a hajhagyma leválik a hajszemölcsről. Fokozatosan a felszínre kerül, majd elsorvad. A nyugalmi fázisban a hajhagyma életfunkciója már megszűnt. A hajszál ekkor még a tüszőben van, de már nem nő. 3-4 hónap után kihullik, és új növekedési fázis veszi kezdetét. Az tehát, hogy a gyakori vágással serkenthetjük a hajnövekedést, tévhit, hiszen a hajunk látható része már nem él.

Hajhullás általában

Mintegy 100-150 ezer hajszálunk van. Teljesen normális, ha naponta ennek ezredrésze, tehát 100-150 szál kihullik, miközben újak nőnek.

Ha azonban ennél több hajszálat veszítünk el egy nap, az arra utal, hogy ez a természetes ciklus felborult. A hajhullásnak sokféle oka lehet: valamilyen szervi betegség, vas- és vitaminhiány, a mandula vagy a fogak gyulladása, a hormonális egyensúly felborulása, különféle sugárzások (nap, röntgen, UV), kemoterápia, fogyókúra, anyagcserezavarok, vérkeringési rendellenesség, menopauza – és természetesen a stressz is ebbe a sorba tartozik.

A hajhullás eredménye

Ha a kihullott hajszálak helyén – átmenetileg vagy végleg – nem nő új, akkor kopaszodásról beszélünk.

A kopaszodás lehet diffúz (szétszórt), ami azt jelenti, hogy általában ritkásabb lesz a hajunk. De az is előfordulhat, hogy foltokban, egy-egy körülhatárolható területen veszítünk el sok hajszálat.

Jellegzetes még az androgén vagy férfias típusú kopaszodás is, amely homloktáji vagy a fejtetőn jelentkező hajritkulással jár. Bár alapvetően a férfiakra jellemző, a nőknél is előfordulhat! Ennek a típusú hajhullásnak az az oka, hogy a hajhagymák receptorai érzékenyebbé válnak a szervezetben előforduló tesztoszteronra. A nőknél ez hormontartalmú készítmények szedésével könnyebben orvosolható.

Stressz okozta hullás

A stressz okozta hajhullásnak két típusa van:

1.Telogén effluvium

A telogén típusú hajhullás azzal jár, hogy a hajhagymák idő előtt a nyugalmi fázisba kerülnek, azaz nem nőnek tovább, majd kihullanak. Ez a probléma gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat, s leginkább a 30-50 éves korosztályra jellemző. A háttérben többnyire egy egyszeri, nagy, érzelmi-lelki megterhelés áll, de az érintett hajszálak nem rögtön, csak egy-két hónap elteltével hullanak ki. Nem szabad túlzottan megijedni (ne éljük bele magunkat az újabb stresszhelyzetbe!), fő a türelem: további néhány hónap alatt a hajszálak visszanőnek.

Ez a típusú hajhullás általában diffúz, azaz a teljes hajas fejbőrön, egységesen jelentkezik, miközben a megmaradó hajszálak vastagsága nem változik.

2.Alopecia areata

A betegség gyulladásos eredetű. Kialakulása nem ismert pontosan, de feltételezhető az öröklött autoimmun hajlam, amelyhez érzelmi stressz társul. A hajhullás jól körülhatárolható foltokban jelentkezik, leggyakrabban a halántékon vagy a tarkón, de a testszőrzet egy része is kihullhat. Az idő előtt távozó hajszálakat a szakirodalom felkiáltójelhez hasonlítja: rövidek, alsó részük pedig elvékonyodik, gyökerük hiányzik.

A haj fél év eltelte után többnyire újra kinő.

Menjünk orvoshoz!

Fontos, hogy mindig vizsgáltassuk ki magunkat, és tisztázzuk a hajhullás okát! Ha szervi okról van szó, elsősorban az alapproblémát kell kezelni, és ezt jobb, ha szakorvosra bízzuk. Ha pedig valóban a stressz áll a háttérben, itt az ideje, hogy elsajátítsunk valamilyen relaxációs technikát!