Szent Vince - napi hagyományőrző, kultúrtörténeti borestet tart - szezonnyitó program keretében - a székesfehérvári Noé-Hegyi Szent István Borlovagrend Agárdon a Csóbor Pincészetnél 2008.január 16-án, pénteken 17 órától. - kaptuk a hírt Bognár Zoltán nagymestertől, aki elmondta: A borlovagok ennek során a Szent Vince nevéhez kötődő vicevessző-vágás néphagyományát is fel-elevenítik.

Győzedelmes Szent Vince az ókori Hispániában született és a kora keresztény idők szentjei közé tartozik, akit nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája mi- att - Vin-Cent = százszoros bor - a bor patrónusaként tartják számon.

Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik megkülönböztetett tiszteletben. Párizsi borkereskedő- társulások még a barokk időkben is verettek olyan pénzt, amelyen egyéb szentekkel együtt Vince is látható. Más értelmezés szerint Szent Vince feltehetően a latin győzedelmes ’vicentus’ kifejezésnek a ’vinum’ szóval való rokon hangzása során válhatott a bor védelmezőjévé az idők folyamán.

Felénk elsősorban mint időjárás meghatározó szent, névnapjának ünnepe folytán lett népszerű, kiváltképp a szőlősgazdák körében. Máig használatos a szőlőtermesz- tők és a borosgazdák között a paraszti mondás „Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince.” vagy … „Fénylik a Vince, megtelik borral a a pince. ”A Szent Vincéhez kapcsolódó néphagyomány szerint a tél felének elmúltával a Vince napján (január 22.) a szőlősker- tekben vágott veszszők rügyeinek állapotából egyaránt következtetni lehet az áttelelés- re, az esetleges fagykárra és kiváltképp a várható termésre.

Bognár Zoltán nagymester elmondta honlapunknak, hogy a székesfehérvári Noé - Hegyi Szent István Borlovagrend tagjai ezen a napon a Simon Borház szőlőskertjébe vonulnak, ahol a Főborász három szőlővesszőt vág, melyből egyet átnyújt a Nagymesternek, egyet a Bortrezor őrnek, egyet pedig eltesz magának. Eztán mindhárom szőlővesző különböző, de meleg helyiségben vízbe kerül és majdan a kihajtott rügyek száma hozzávetőlegesen utalni fog a terméskilátásokra. Jelen ismereteink szerint a magyarság a szőlőtermesztéssel, borkészítéssel Levédiában a Kazar Kaganátussal való együttélés során ismerkedett meg.

A Honfoglalást követően őseink a Kárpát medence szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas adottságait kihasználva folytatták a rómaiak által Pannóniában meghonosított szőlőművelő tevékenységet. Az Árpád-házi királyok idején betelepülő német olasz, francia papok, lovagok, vincellérek a magukkal hozott ismerete és tudása is hozzájárult, hogy Mátyás király uralkodása idején hazánkat Európa első szőlő és bortermelő országai között jegyezték.

Napjaink magas színvonalú, sokszínű és egymástól eltérő borfilozófiai irányzatot képviselő bortermelőinek, pincészeteinek a történelmi múlt ezen hagyományai stabil alapokat jelentenek a korszerű technológiák továbbfejlesztéséhez. A ceremónia Szent Vince emlékének felidézését követően borászati üzemlátogatással folytatódik, majd pincesétát követően helyszíni borbemutatóra kerül sor a Csóbor Pince válogatott borkínálatából.