Ünnepélyes keretek között nyitották meg vasárnap a hajdani uralkodóink földi maradványait őrző Osszáriumot a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben. A hagyományos esemény keretében tiszteletadás mellett a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait. A Nemzeti Emlékhely ingyenes látogatható a Királyi Napok teljes időtartama alatt, augusztus 13-20-a között 9.00-től 20 óráig.
A hagyományokhoz híven idén is egy-egy szál virággal tisztelegtek hajdani királyaink emléke előtt a Nemzeti Emlékhelyen. Az Osszárium ünnepélyes megnyitóján Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. „A magyar nemzeti emlékezetben a történelmi Magyarország számos városához kötődően, Pozsonytól Kolozsvárig, Kőszegtől Nándorfehérvárig sorolhatnánk a sorsdöntő csaták és nemzeti létünket máig meghatározó dicső vagy gyászos események színhelyeit. Amikor a Királyi Napokon a programok keretében megidézzük városunk, Székesfehérvár múltját, elfogultság nélkül tudunk emlékezni kivételes történelmi szerepére, hiszen szent helyen állunk, a Székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika számos magyar király koronázási temploma volt.” - idézte fel Székesfehérvár országgyűlési képviselője, hozzátéve, hogy „királyaink azonban nemcsak uralkodásukat kezdték meg itt, hanem a rendelkezések szerint, a Bazilika területén leltek végső nyugalomra. Így nyolc Árpád-házi királyunk, két Árpád-házi herceg, továbbá számos nagy király, királyné, azok hozzátartozói, és főúri méltóságok örök nyugvóhelye városunk, Székesfehérvár.” „A királyi alapítás, valamint a királyi koronázási és temetkezőhely kiváltságos rangját viselő város tisztelettel őrzi és évről-évre ünnepli azoknak az uralkodóknak az emlékét, akik az évszázadok során európai rangra emelték, európai tényezővé tették Magyarországot." "Jelképes és fontos üzenetet is hordoz, hogy itt, az Osszárium mellett nyitjuk meg a Királyi Napokat, merthogy a csontok, az emberi test tartóoszlopai, itt eltemetett uralkodóink pedig jelképesen nemzeti múltunk, magyarságunk és európaiságunk történelmi tartóoszlopai. Éppen ezért, az Osszárium szent hely, ahol véres és dicsőséges századok királyainak csontjai, porladó testük maradványai méltó módon maradhatnak fenn az utókor számára.” - fogalmazott ünnepi beszédében Vargha Tamás. „Mi, fehérváriak így emlékezünk ezeréves államiságunkra, a magyar történelem és közös múltunk minden pillanatára. Tesszük ezt azért, mert a múlt ismeretének és tiszteletének hiánya az egyénre, de a nemzet egészére nézve is veszélyes dolog, mert, ha nincs mire visszatekinteni, ha nem lehetséges miből erőt meríteni, akkor az egyén, de az egész nemzet is elveszíti fennmaradásához szükséges legfontosabb tájékozódási pontjait. Nemzetünk fennmaradásának jegyében minden királyunk, de augusztus 20-ához közeledve, különösen államalapító Szent István királyunk emlékét örökké megőrizve, tisztelettel hajtunk fejet nemcsak a földi maradványok, hanem királyaink, nemzetünk történelmében betöltött szerepe, jelentősége előtt!” - zárta ünnepi gondolatait. Az Osszáriumban őrzött koponyákból vett csontmintákból egy évvel ezelőtt két Árpád-házi személyt azonosítottak, és kiderült, hogy Fehérváron temették el Halicsi András herceget is. A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították. A székesfehérvári Osszáriumban őrzött csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy - az összegyűlt információk feldolgozása alapján - jobban megismerhessük a hajdani magyar uralkodókat.
|