A téli szünetben távozott a Viditől Kodro, majd Flores, akiknek e helyére a vezetők nem tudtak 6 hét alatt sem érdemben igazolni senkit, mindössze három fiatal érkezett, majd már túl későn a komoly erősítésnek tűnő Stefanelli, akinek nem jött meg eddig a játékengedélye, így ő sem léphetett pályára (még). Nem lehetett ott a csapatban a lebetegedő támadó, Szabó Levente, a szintén nem egészséges bal oldali védő, Gergényi, a sokadszor rejtélyes izomsérüléssel bajlódó csatár, Karamoko, a már „szokásos ” sérültek, Hangya, Fiola és persze Kalmár, aki már ebben a szezonban biztosan nem is léphet pályára. Ez majdnem egy csapatra való hiányzó, köze hét olyan, akik az őszi sikeres alakulat pillérei voltak. Ebben a helyzetben senki sem várhatott csodát még a hátsó régióhoz tartozó ZTE ellen sem.

A meccs első helyzete mindenesetre a Vidié volt, Kastrati tüzelt 10 m-ről mellé (pontosabban eltörte a labdát nagy helyzetben), aztán egy szöglet után Mance fejese már a ZTE-nek jelentett vezetést a 8. percben. A védelem nem volt a topon, ahogy Tóth kapus is későn reagált, igaz, ő később többször is szépen védett, nem rajta múlott, hogy a szerény képességű zalai egylet nagyon egyszerű focival is kétgólos előnybe került a félidőre. Merthogy elől fajsúlytalan volt a vendég egylet. Persze nem a 19 éves Tóth Tamás Vid tehet róla, hogy jobb híján neki kellett a center pozíciójában bizonyítani, s hogy a cserepadon is még öt másik ifjonc (három 19, egy 20 és egy 16 éves) várt bevetésre, akiknek Pető kivételével összesen nem volt egy mérkőzésnyi játékidejük az NB I-ben…

Szóval, Mance még az első játékrész hosszabbításában is betalált, Csongvai nem tudta tartani, nem tudta megakadályozni, hogy lövőhelyzetbe kerüljön, majd a bal alsóba tüzeljen. Hiába fejelt egy kapufát Serafimov Csóka közreműködésével és volt még néhány kisebb lehetősége, nem volt átütőerő a piros-kékek játékában. Hiába a komoly labdabirtoklási fölény, nem ért semmit.

A fordulás után is csak ment előre, de sok technikai hibával és igazi ziccerek nélkül. A másik oldalon aztán egy újabb eladott labdát kihasználva az 57. percben Mance közel állt a mesterhármashoz, de Tóth Balázs nagyot védett. Nem volt ugyan nemhogy minőségi, de egyáltalán támadója az ifjonc Berkin (és a még gyerek, 16 éves Kovácson) kívül Grzelaknak, ő be is állt a nagyon sokat hibázó, több labdát is kulcspillanatban eladó Pinto helyén, így már két majdnem „nullkilométeres” ifjonc jelentette a támadósort. Kastrati és Schön szélsőként igyekezett, de nem ők azok, akiktől a gólokat lehet várni. Volt aztán egy kezezés, ami Vad II-nél, illetve a VAR-os bandánál nem volt az, holott a kezezés ténye vitathatatlan volt a visszajátszások alapján. Megjegyzendő: az első félidőben is akadt egy véleményes eset, de annál sem jött a büntető.

A 67. percben Kastrati másodszor törte el a labdát nagy helyzetben, Beri tekerése pedig fölé-mellé szállt. Aztán jött a 73. minutum, amikor egy kecsegtető helyről elvégzett szabadrúgást (Schönnel szemben szabálytalankodtak előtte) Csongvai a jobb felső sarokba tekert, visszahozva némileg a Vidi reményeit. A labda megpattant kicsit a sorfalon, de Dombó semmiképpen sem érhetett volna oda.

A gól után Kastrati újabb lövése már kaput talált, de Dombó védett. Közben Bese helyére az ugyancsak ifjonc, új igazolás Simut állt be. Sőt! Hogy még inkább ifi csapat legyen a Vidi ezen a napon, a hajrára beszállt a 16 (!!) éves Kovács Patrik (ezzel ő lett a klubrekorder) valamint az éppen 19 éves Pető is! A 86. percben aztán egy jobbról belőtt Croizet szabadrúgás átsuhant a „sűrűjén”, s a hálóban kötött ki, amolyan jégkorongos módra. Ekkor már az öt tinivel próbálkozó Grzelak sem gondolhatta komolyan, hogy ebből még lehet valami. Nem is lett.

Fiatal perceket és tapasztalatot jócskán gyűjtött a fehérvári alakulat, adott egy szép ajándékot ezzel a toldozott-foldozott  csapattal a kiesés elől menekülő ZTE-nek, ezen felül pedig nagyon gyorsan el kell ezt a meccset felejteni és a következőkre koncentrálni, mert a jövő héten, Kisvárdán minimum négy-öt helyen más felállásban kezd majd a Vidi, amely egy egészen más minőséget képviselő egylet lesz az majd igen erős eséllyel.

Még a hétvégén, de legkésőbb hétfőn újabb fontos erősítést, erősítéseket jelent be a piros-kék alakulat, utána már „csak” be kell őket építeni a csapatba. Sok idő erre nincs, mert sorra jönnek a meccsek, jórészt idegenben. A következő, kisvárdai összecsapás túl közel is van, szerdán, február 7-én 17.30-kor. Egy újabb ilyen meccs, ilyen gyenge összetételben egészen biztosan nem fér bele, ha nem akar sűrűen hátrafelé tekintgetni a tabellán Bartosz Grzelak és csapata.