A Szent Donát-tisztelet Székesfehérváron a XVIII. században terjedt el. Donát ókeresztény vértanú, a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje, aki a legenda szerint Arezzo püspökeként éppen misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást, és kiverték a borral teli üvegkelyhet a kezéből. Az a kőpadlón széttört, de Donatus imájára csodálatos módon össze is forrott. Így tiszteletére a szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak, míg a falvakban, városokban a templomok harangjait többnyire neki szentelték, abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.

A székesfehérvári szőlőművelő polgárság kérésére, Donát tiszteletére 1733-ban az Öreghegyen, a város legmagasabb pontján építettek kápolnát. A második világháborúban megsemmisült épületet a rendszerváltást követően újjáépítették, s felelevenítették az augusztus eleji Donát-búcsúk évszázados hagyományát, ami azóta is él.

A Szent Donát kápolna előtti téren augusztus 4-én, vasárnap 18 órakor a hagyományoknak megfelelően Spányi Antal megyés püspök koncelebrált szentmisét mutat be a város papságával, megemlékezve Donát püspök-vértanúról, a szőlőhegyek vihar, villámcsapás és jégeső elleni védelmezőjéről.