A program elemeként létrejövő városi útalapot azonban az önkormányzat vezetése nem hitelből akarja fedezni, hanem az a célja, hogy a helyi adórendszer reformjával, igazságosabbá tételével Székesfehérvár saját bevételei teremtsék meg a fedezetet.

Márciustól ezért átalakul a helyi adók rendszere: közel ötezer helyi kisvállalkozó mentesül az iparűzési adó alól, az építményadó bevezetésével ugyanakkor azok a jellemzően nagyobb cégek is részt vállalhatnak a város fejlődésének terheiből, akiknek az eddigi szabályozás mellett erre valódi súlyuknál kisebb mértékben volt csak kötelezettségük. A bevezetendő terhek azonban országos összehasonlításban is igen méltányosak, az elképzelés a magánszemélyeket nem érinti, a termelő cégeket kifejezetten preferálja, a város gazdasági versenyelőnye így továbbra is megmarad.

.

„Adóreformot hirdetni sosem népszerű dolog, most azonban bátran állhatok ki a nyilvánosság elé elképzeléseimmel, mert az iparűzési adó csökkentése és az igen méltányos építményadó bevezetése sokkal igazságosabbá teszi a helyi adók rendszerét. A magánszemélyek terhei nem nőnek, a kisvállalkozások terhei csökkennek. A termelő cégeket a változás alig érinti, ugyanakkor számos olyan cég, amelyek a korábbi szabályozás mellett nem, vagy alig viseltek terheket a helyi közösség életkörülményeinek javításában, mostantól részt vállalhatnak abban, büszke székesfehérváriakká válhatnak” – mondta el dr. Cser-Palkovics András a Hiemer-ház sajtótermében tartott keddi sajtótájékoztatóján.

A február 1-jén meghirdetett Saára Gyula-program célja az, hogy a hamarosan folytatódó csatornahálózat-építés után az érintett városi gyűjtő utak – Mártírok útja, Budai út, Fiskális út, Béla út, stb. – ne csak sávosan, azaz a csatorna nyomvonalán kerüljenek helyreállításra, hanem úgy, ahogy illik: teljes szélességükben. A program az elkövetkező másfél-két évben sok százmilliós terhet jelent a városnak, amit hitelből is lehetne fedezni, ez azonban tovább növelné a korábbi vezetéstől örökölt 18,5 milliárdos városi adósságállományt.

Dr. Cser-Palkovics András nem követi a korábbi városvezetés gyakorlatát, új megoldásként városi adóreformot hirdet. A jövőben Székesfehérvár önkormányzatának saját bevételei teremtik meg az útépítések fedezetének javát. Az adóreform eredményeként azok terhei nem, vagy alig nőnek, akik a korábbi másfél-két évtizedben hozzájárultak a város fejlődéséhez, azon cégek azonban, akik korábban valódi súlyuknál kisebb mértékben vállaltak szerepet az egyenlő közteherviselésből, mostantól a helyi közösség igazi, felelős részeseivé válhatnak.

A polgármester adóreformjának főbb pontjai az alábbiak:

- Közel ötezer kisvállalkozás számára megszűnik az iparűzési adó

- A magánszemélyek közterhei nem változnak

- Továbbra sem lesz kommunális adó

- Március 1-től bevezetésre kerül az építményadó

Fotó: ÖKK

Az építményadó mértéke az alábbiak szerint alakul:

- Maximum 100 m2 hasznos alapterületig egységesen 0 Ft/m2/év

- 100 m2 felett a 100 m2-t meghaladó alapterület után 100 Ft/m2/év

- 300 m2 felett a 300 m2-t meghaladó alapterület után 700 Ft/ m2/év

Eltérések:

- Termelő vállalkozások számára 100 m2 hasznos alapterület felett a 100 m2-t meghaladó alapterület után 50 Ft/ m2/év

- Kereskedelmi vállalkozások számára 900 m2 felett a 900 m2-t meghaladó alapterület után 1450 Ft/ m2/év

Dr. Cser-Palkovics András elmondta, hogy a megyei jogú városok szinte mindegyikében hosszú évek óta létezik építményadó, jellemzően a fentiek sokszorosára rúgó tételekkel. Székesfehérvár tehát nem veszít a versenyképességéből, sőt, azzal, hogy eladósodottságát nem növeli tovább felelőtlenül, stabil, biztonságos befektetési terepet kínál a hazai és a külföldi cégek számára egyaránt.

A polgármester hétfőn a Párbeszéd Tanácsa keretében egyeztette elképzeléseit a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetésével, majd a kiemelt adózókkal, akik a terveket összességében méltányosnak, elfogadhatónak tartották. A költségvetés beterjesztéséig Cser-Palkovics András további egyeztetéseket tervez a kamarai tagokkal, illetve levélben tájékoztatja az építményadó által várhatóan leginkább érintett cégeket.

Egyeztetést tart a közeljövőben a költségvetésről és ennek kapcsán az adóreformról valamennyi közgyűlési párttal és képviselővel, hiszen a cél az, hogy az adóbevételek jól nyomon követhetően, átláthatóan kerüljenek elköltésre, és ne működési kiadásokra, hanem a városi infrastruktúra fejlesztésére fordítódjanak: „Azt szeretnénk, ha az adózók, mikor végighajtanak a Mártírok útján vagy a Fiskális úton, valamennyi befizetett forintjukat viszontlátnák az aszfaltban, a járdaszegélyben, a csapadékvíz-csatornában és egyéb közúti műtárgyakban. Olyanná formáljuk a helyi adórendszert, hogy a város versenyképességét megőrizve mindenki igazságos elvek mentén, méltányos tételekkel vehesse ki részét a közösség boldogulásának terheiből.”