Két fontos döntés vár a kormányra a Paksi Atomerőmű ügyében. Az egyik az üzemidő meghosszabbításának a kérdése, a másik pedig a lehetséges bővítésről szóló döntés. Mindkét esetben évek óta zajlanak az előkészítő munkálatok, szakmai és politikai szinten egyaránt - mondta el Fellegi Tamás. A nemzeti fejlesztési miniszter közölte: a folyamat lényege, hogy egy meghatározott program mentén haladnak előre a döntéshozók, tart az engedélyezési eljárás, illetve a munkálatok előkészítése, és a már elkezdett munkák is folytatódnak.

A mostani helyzetben ennek a programnak a felülvizsgálata vált szükségessé. Meg kell nézni, hogy a Japánban történtekből le tudunk-e szűrni olyan tapasztalatokat, amelyeket be kell építeni a követelményrendszerbe, meg kell-e határozni új biztonsági szabványokat, például a másod-, illetve harmadlagos körök helyzetének tekintetében. Emellett a földrengésbiztonság felülvizsgálata is szükségessé válhat - fejtette ki a tárcavezető. Új témakört azonban nehéz lenne találni, hiszen a nukleáris erőművekhez kötődő biztonsági szabályokat már évek óta pontosan ismerik a szakemberek - tette hozzá Fellegi Tamás.

Miként elmondta: az mégis felvetődhet, például, hogy az ember és a technológia viszonya megfelelő összhangban van-e, minimalizálták-e az emberi hiba lehetőségét, vagy léteznek-e olyan meghatározható szabványok a hűtési rendszerhez, a földrengésállósághoz kötődően, amelyek további szigorításra szorulnak.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, mindez azért fontos, mivel úgy ítélik meg, hogy ebben a helyzetben mindenképpen extra biztonságot kell garantálni. Ez azért kényes kérdés, mert mindenképpen szeretné elkerülni azt az egyik lehetséges következtetést, hogy az atomerőművek jelenlegi működtetése Európában, és azon belül Magyarországon nem biztonságos - jegyezte meg a miniszter.

A tárcavezető leszögezte: az ezekben a létesítményekben érvényes biztonsági előírások a ma ismert legmagasabb követelményeknek is megfelelnek, és folyamatos ellenőrzés alatt állnak Pakson és külföldön egyaránt. Ezzel együtt az Európai Unióban és itthon is úgy ítélték meg, hogy szakértők és politikai tényezők bevonásával érdemes a bővítéshez és az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges háttérmunkát elvégezni. A japán tapasztalat egyik fő iránya az, hogy ennek a folyamatnak átláthatónak kell lennie - közölte a miniszter.

--- A Bajnai-kormány "furcsa szerződése"

Nem abban a "kisimult" hangulatban zajlott a legutóbbi orosz-magyar találkozó, mint a korábbi vegyesbizottsági ülés. Komoly nézetkülönbség áll fönn ugyanis a felek között a problémák gyökerét illetően - mondta el a nemzeti fejlesztési miniszter.

Fellegi Tamás kifejtette: "Noha tisztában vagyunk azzal, hogy az államiság egyik következménye a különböző kormányok közötti jogfolytonosság, ezzel együtt azt gondoljuk, hogy a megoldás egyik feltétele, hogy közös értelmezést találjunk a gondok eredetére." Az orosz fél álláspontja szerint az, hogy a Szurgutnyeftygaz tulajdonrésze nem realizálódott a Mol-ban, illetve a Malév helyzete a magyarok problémája.

"Mi pedig azt gondoljuk, hogy ez az oroszok problémája" - taglalta a miniszter. A Malév esetében orosz tulajdonos, orosz menedzsmenttel, orosz bankok felé vállalt olyan kötelezettséget, és vitte praktikusan csődbe a légitársaságot, amelyet aztán a Bajnai-kormány visszavett az ötpárti megállapodás eredményeként, egy meglehetősen furcsa szerződéssel.

Ennek alapján az oroszok öt százalékban tulajdonosok maradtak, és így minden lényeges kérdésben vétójogot tartottak fönn maguknak, a magyarokra hagyva a Malév finanszírozásának feladatát - emlékeztetett a tárcavezető. Ráadásul az uniós jogszabályok eléggé kötöttek - folytatta Fellegi Tamás -, és emiatt komoly jogi erőfeszítéseket is teszünk az Európai Unió felé, hogy az állami támogatás problémáit elkerüljük. A miniszter kijelentette: ilyen helyzetben azt mondani, hogy "ez a ti gondotok, oldjátok meg", eléggé barátságtalan lépésnek tekinthető.

A Szurgutnyeftyegaz estét felidézve Fellegi Tamás elmondta: az osztrák OMV annak idején tulajdonrészt szerzett a Mol-ban, amelyet aztán az orosz cég vett meg tőle, holott tisztában volt azokkal a törvényekkel, amelyek Magyarországon már akkor is léteztek. Ezen jogszabályok alapján a magyar kormány nincs jogviszonyban a Szurgutnyeftyegázzal. Semmi újat nem találtunk ki, tehát szó sincs diszkriminatív lépésekről - szögezte le a miniszter.

Azt nem tartjuk helyes felvetésnek, hogy a magyar kormány üljön le tárgyalni az orosz céggel, és oldja meg a helyzetet. Hiszen ez nem a magyar kormány problémája - fűzte hozzá Fellegi Tamás.