Így netezünk mi |
Írta: Mátay Balázs | |||||
2015. augusztus 28. | |||||
Bár a felnőtt magyar internetezők többsége egyre hatékonyabban és egyre több tevékenységre használja a netet és a kapcsolódó technológiákat, a digitális jártasság (kompetenciák) terén még van hová fejlődniük. Különösen igaz ez az okoseszközök kapcsán, az általuk nyújtott lehetőségeket korántsem használják ki teljes körűen. Az eNET 2015 júniusában végzett online kutatása során a felnőtt magyar internetezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha asztali számítógépen vagy laptopon, okostelefonon vagy tableten, illetve eszköztől függetlenül az interneten. Az 1-2 megjelölt tevékenység alacsony, a 3-4 közepes, az 5-6 tevékenység pedig magas digitális kompetenciának felel meg. Minél több tevékenységet jelölt meg tehát valaki, annál inkább tekinthető hozzáértő felhasználónak. Ezek alapján a felnőtt netezők 20 százaléka alacsony, 43 százaléka közepes, 37 százaléka pedig magas digitális kompetenciával rendelkezik az internetezés terén. A netezők közül egyre többen már nem csupán email küldésre és információkeresésre használják a netet, hanem akár telefonálásra, fájlmegosztásra, sőt weblapkészítésre is. Az okostelefon és a tablet teljes körű használata azonban még elmarad az asztali számítógép és laptop mögött, a válaszadók több mint harmada nem, vagy csak kis mértékben aknázza ki az ezen eszközök által nyújtott lehetőségeket. Utóbbi csoport okostelefont például vagy egyáltalán nem használ, vagy csak az alapvető funkcióit veszi igénybe, mivel úgy véli „a telefon csak telefonálásra való”.
Az oktatási intézmények által nyújtott ismeretek szintjét és mennyiségét a felnőtt netezők kétharmada nem tartja megfelelőnek hazánkban, 54 százaléka szerint például a megfelelő és biztonságos okostelefon- és tablethasználatot is a tananyag részévé kellene tenni. A felnőtt netezők döntő többsége saját bevallása szerint nem csak az okostelefonok és a tabletek kezelését, hanem a számítógép-használatot is magától, saját tapasztalatai alapján tanulta meg, háromnegyedük pedig fejleszteni is szokta ezt a tudást. Az oktatásra vélhetően inkább egyfajta „bevezetésként” tekintenek, mely az alapokat adja meg, amit aztán mindenkinek magának kell tovább építenie. Mivel a digitális világ folyton változik, újabb és újabb eszközöket és lehetőségeket nyújtva, így csak azok tudnak magabiztosan eligazodni benne, akik folyamatosan képezik magukat. A felnőtt netezők 70 százaléka számára kimondottan fontos a digitális készségeinek folyamatos fejlesztése. A digitális világgal kapcsolatos tudás bővítésének elsőszámú forrása pedig mi is lehetne más, mint maga az internet: 60 százalék számára ez a „digitális iránytű”, amivel bármilyen felmerülő kérdésre választ találhat. Mára tehát az internet annyira az életünk részévé vált, hogy még az internethasználat során felmerülő problémáinkra is az internet segítségével keressük a megoldást.
A biztonságot illetően a vizsgált családokban a gyerekzár és a gyermekvédelmi szűrőprogramok használata nem túl gyakori, viszont kétharmadukban vannak érvényben olyan „szabályok”, melyeket a gyermekeknek követniük kell a digitális eszközök használata során. A legjellemzőbb, hogy korlátozzák az internetezéssel tölthető időt és a látogatható tartalmak körét (például a közösségi oldalakat, felnőtt tartalmakat), illetve hogy szülői felügyelethez kötik ezen eszközök használatát. A szülőknek közel 90 százaléka szívesen szerezne még több ismeretet a digitális világ lehetőségeiről és veszélyeiről, ha lehetősége lenne rá, hogy ezzel is hozzásegíthesse gyermekeit az internet tudatos és biztonságos használatához.
(MMonline)
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |