Szabolcs atya heti útravalója: "A KERESZTFÁHOZ MEGYEK..." |
Írta: Barlay Ödön Szabolcs | |
2010. február 22. | |
Még országos viszonylatban is kevés pap van, aki minden látogatójának keresztet rajzol a homlokára. Én is úgy örököltem Édesanyámtól ezt a megható családi hagyományt. A megváltó Jézus legnagyobb kincse a kereszt. Oly szorosan összefügg vele,hogy a kereszt jele nélküle nem is létezne a kétezer éves történelmünkben.„Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét”. Tehát nemcsak az Ő személyével nőtt egybe a kereszt, hanem azt akarja, hogy minden követője is hordja: vegye fel vállára, méghozzá mindennap. Amikor keresztet rajzolok a homlokodra, figyelmeztetlek az Ő szavaira.- De hát honnét vegyem a keresztet? Kegytárgy boltban? Nem, mert azt emberi mivoltunkban is megtalálja mindenki. A kereszt azonos az élet mindennapi bújával-bajával, a testi, lelki, kegyelmi problémák ránk zúduló tömegével. A kereszt a vízszintes és a függőleges metszőpontja. A vízszintes jelképezi mindazt,ami bárminemű fájdalmat, szenvedést,bajt, megoldhatatlan problémát okoz. A függőleges jelenti a földet és eget összekötő egyenes vonalat:”Mindazonáltal ne az én, hanem a Te akaratod legyen” A vízszintes és a függőleges metszőpontjában van a keresztre feszített Jézus Krisztus lándzsával átdöfött Szíve.Mindannyiunknak megvan a maga keresztútja, Golgotája. Én azért rajzolom azt a kis jelet a homlokotokra, hogy szenvedéstekből kereszt legyen és feltámadás. Adjátok tovább. Vigyétek magatokkal amolyan kilencórás „végrendeletként”. |