A hétvégén tartották a Százhalombattai Százhalombattai Szent László Plébániatemplom felszentelésének centenáriumi ünnepségét. A délelőtt során Spányi Antal megyéspüspök tartott ünnepi koncelebrációs szentmisét, melyen köszöntötte a plébánost, Illéssy Mátyás atyát, a paptestvéreket, a polgármestert, a képviselőtestületet, az egybegyűlt híveket.

Spányi Antal szentbeszédét kezdve arról szólt, hogy a települések kiemelt helyén templomok állnak, melyek konkrét és átvitt értelemben is sokszor tájékozódási pontként szolgálnak. A templom gyakran jele a közösség erősségének vagy gyengeségének. Ennek a templomnak is története van – emlékeztetett a megyéspüspök -, a közösségben megszületett az igény saját templomra, fölépítették és egyike lett azoknak a templomoknak, melyet maga Prohászka Ottokár szentelt föl és áldott meg. A megnövekedett közösség idővel saját papot is kapott. Ezt a templomot most a közös összefogás megújította, megszépítette; ma erre kérjük Isten áldását. A templom sok mindent hirdet. Hirdeti, hogy köztünk van Isten, a Vele való találkozás kitüntetett helye és lehetőség arra, hogy Isten szerint engedjük formálódni lelkünket, életünket; fohászok, könyörgések és hálaadás helye. Ha csak emlékeznénk a régmúlt, kegyelmi időkre, akkor sivár lenne ez az ünnep. A mai ünnep arra figyelmeztet bennünket, hogy jelenünkért mi is felelősek vagyunk. Felelősek vagyunk a világért és ez nem pusztán egy elméleti tudás, hanem tettekké kell válnia bennünk: így tehetünk a jövőért. Százhalombattán ez a templom jele Isten jelenlétének – a közösség összefogása újította meg. Hirdeti annak a közösségnek a létét és erejét, amely nem pusztán emberi szempontok szerint szerveződik, hanem, amely Istent keresi, Istenhez igazodik és Isten örömét és vigaszát hivatott hirdetni.