A két legfontosabb sorozat döntőjében ott voltunk, NBA-klub draftolta játékosunkat, a csapat népszerűsége kiemelkedő: ez volt 2011.

Talán csak egyetlen dobáson múlt, hogy nem lett bajnok tizenegy év után ismét az Albacomp, de ha fáj is az az egy kimaradt dobás, látni kell: hatalmas erőfeszítésekkel, ugyanakkor látványos, könnyed játékkal szinte lehetőségei maximumát érte el a csapat a mögöttünk hagyott esztendőben. Ehhez a remek szakmai munka, a nagyszerű játékosteljesítmény mellett a hátteret jelentő tényezők is kellettek. Székesfehérváron továbbra is közügy a kosárlabda, ezt bizonyítja a város és a többi támogató segítsége, valamint nem elhanyagolható mértékben a nézőszám. A tavaszi szezon örökre emlékezetes marad, nemcsak az eredmények miatt, hanem mert igazi show volt a legtöbb meccsünk, a csapat, amely taktikai elemmé emelte az alley-oopot, kiszolgálta a legkényesebb ízléseket is. És az utóbbi évek legnagyobb döntőjét vívta, a semleges nézők elismerését is kiváltva. Idézzük fel röviden ennek a fantasztikus évnek a fontosabb sarokpontjait! —–Január, február: A máskor döcögős évkezdet ezúttal kimerült annyiban, hogy nehezen vertük idei első meccsünkön itthon a Sopront (76-74), utána azonban beindult a henger: nyertünk Szombathelyen, itthon a nagy rangadókon megvertük a Paksot és a Szolnokot, simán a Pécset, és nem botlottunk Kaposváron, Szegeden sem. A látványosan menetelő Albacomp ekkor már egyértelműen az alapszakasz egyik esélyesének számított, a Simon, Hanga, Crocker trió pedig a legattraktívabb mezőnysornak a bajnokságban. —–Március: A Kecskemétet nagy csatában, az utolsó negyedben fordítva győztük le itthon, a ZTE és a Debrecen kiütése papírforma volt – de ebben a hónapban mégis két vereségről beszéltünk legtöbbet. Igaz, az egyik egyben első komolyabb sikerünkhöz kapcsolódik. A Magyar Kupa szolnoki négyes döntőjében (miután az elődöntőben legyűrtük a Sopront), a fináléban sokáig sikerrel üldöztük a hazai pályát élvező riválist, Hanga Ádám szenzációsan játszva 25/12-vel zárt, de végül 79-71-re az Olaj nyert. Ezüstérmes a Dzunics-csapat. A bajnokságban megvolt a lehetőség az alapszakasz megnyerésére, de a sérült Simon nélkül kikaptunk Körmenden, így jobb egymás elleni eredménnyel a Szolnoké lett az egyes kiemelés a playoffban. —–Április: Tömény izgalmak után súlyos sérülés majd nem várt parádé – mindez a rájátszás első két körében. A Falco ellen maximális hosszúságúra nyúlt a párharc, bár a hazai meccseket mindkét csapat roppant magabiztosan hozta. Az ötödik találkozó így nekünk jelentett katarzist (80-60, Crocker 26/9…) és jöhetett az ASE elleni elődöntő. Az első meccsen eltört addigi legjobbunk, Tony Crocker lába, s ezzel, hittük ekkor, törtek a remények is. Csakhogy Pakson talán szezonbeli legtökéletesebb játékával reagált a vészhelyzetre az Alba, Jonathan Jones 26 pontot dobott (neki biztosan ez volt a legjobb meccse), ismét kiütöttük a Paksot, miként utána itthon is, vagyis öt év után először ismét bajnoki döntőbe jutottunk! Minden meccsen teltház ünnepelt ekkor a Gáz utcában. —–Május: A mindenki által várt óriási döntő bekövetkezett… A koreográfiáját azonban kevesen képzelték így: Crocker nélkül, a minden értelemben sokkal gazdagabb kerettel rendelkező Szolnokot kétszer földbe döngölte az Albacomp – először is a Tiszaligetben! Hanga, Hollis, Keller, Simon és a négy triplát dobó Bódi remekelt, és a második meccsen sem tudta az ekkor már retteget fehérvári fegyvert, a lerohanást megállítani a favorit. 2-0-nál minden létező előny nálunk volt, a harmadik meccsen aztán az élettéért küzdő, még mindig bizonytalan Olaj (noha az utolsó negyedben még volt nálunk is az előny!) megkapaszkodott a szakadék szélén. Fehérváron ötezren szerettek volna bejutni a következő találkozóra, a csarnok előtt kivetítőn várták a kintmaradtak a reménybeli bajnokavatást… Végül egy felejthetetlen meccsen az év kosárlabdázója, Hanga Ádám (szinte egyedül hozta vissza a meccsbe a csapatot…) utolsó ziccerénél lejött a labda, így egyetlen ponttal vesztettünk. 2011-ben először és utoljára esett meg ez velünk hazai pályán… Az ötödik meccsen a rettentően fáradt Albacomp még felvillantott valamit tudásából, hiszen jobb volt az első félidőben – de egyszerűen bedarálta a túlerő. Nem csak mi, az elfogultak állítjuk: Tony Crockerrel a soraiban nem kényszerült volna öt meccsre a csapat és nem a Szolnok neve kerül a serlegre. A sporthoz azonban néha szerencse is kell, a 2011-es év második ezüstje került így a fehérvári vitrinbe. —–Június, július, augusztus, szeptember: Ahogy szokott, az új csapat alakulásával telt a nyár, de örömhír így is jutott. Hanga Ádámot előbb szerződtette Európa legerősebb bajnokságának egyik patinás csapata, a spanyol Manresa, majd elkelt az NBA-drafton is. A San Antonio Spurs szerezte meg tengerentúli játékjogát, ezzel ő az első magyar kosaras, akit draftoltak. És mint az első magyar NBA-játékos, Dávid Kornél, Ádám is az Albacompból jutott el erre a szakmai csúcsra. Közben kiderült, hogy az „ezüstös” csapat alapemberei közül Simon Balázs, Damian Hollis, Keller Ákos, Bódi Ferenc – és nem utolsósorban a mester, Braniszlav Dzunics is marad Fehérváron. Az előkészületi meccseken ezzel együtt nehzezen állt össze a csapat, de látszott, hogy a védekezés az új szezonban is erőssége lehet. A Szuperkupa-döntőt elvesztettük, hazai tornánkat megnyertük. —–Október, november, december: A tavalyinál jobban kezdett az alakuló félben lévő Albacomp-Fehérvár, amely immár nevében is hirdeti, hogy fő támogatója Székesfehérvár Megyei Jogú Város önkormányzata. Első vereségünket október végén, a negyedik fordulóban, egy utolsó másodpercekben esett tripla miatt szenvedtük el Szombathelyen – ezt leszámítva azonban többször már nem boltlott a csapat! Muhammad El-Amin, az előző szezon pontkirálya és az előszezon végén érkező center, Wayne Chism folyamatosan épül be a csapatba – de az a játékelem, amely az egyéni képességek mellett főleg az akaratra és fegyelemre épül, a védekezés, már nagyon megy. A mezőnyben legkevesebb pontot kapó Alba (átlagban 65 alatt!) a hazai rangadók közül a Kecskemét és a Paks ellenit simán, a Körmend ellenit hatalmas harcban, nagy hátrányból fordítva nyerte. A bajnoki döntő visszavágója egyelőre elmaradt, de mindenképpen listavezetőként zártuk a bajnokság első felét. Közben egy egyéni és egy kollektív siker: Hanga Ádámot albás produkciójáért az év játékosának választották, a csapat pedig a regionális Prima Primissima-díj győztese lett a közönség szavazatai alapján! Nehéz lenne mindezek után nem sikeresnek ítélni 2011-et. És a tények még nem is árulnak el, mindent, hiszen az idei Albacompot tényleg nagyon szerették a szurkolók. A folytatásban sem lesz könnyű dolga Dzunics mesternek és a fiúknak – de 2012-nek is úgy megyünk neki, hogy méltó legyen az előző évhez. Köszönjük támogatóinknak és remek közönségünknek, hogy eddig és ezután is minden segítséget megadnak ehhez!