Sobor Antal „szubjektív benyomásait, reflexióit” tartalmazó új kötetét végre a bodajkiak is megismerhették, hiszen a hétvégén náluk járt az író-festő, aki Bakonyi Istvánnal egyetemben könyvbemutatót tartott. Az irodalmárokat az Ünnepi Könyvhét alkalmából hívták meg e programra, legközelebb pedig ma este, 18 órakor találkozhat velük a közönség Iszkaszentgyörgyön, a Községi Könyvtárban.

A könyvbemutatón általában a kiadványokat szokás ismertetni: elmondani, hogy mit találhat bennük az olvasó, hogyan született meg a mű… Most viszont a hagyományosan induló író-olvasó találkozó teljesen más irányba mozdult el. Az irodalom iránt fogékony, s az anyagi/as világ – művészet/művészek közötti ellentét elemzésére érzékeny hallgatóság inkább a magyar irodalom jövőjére volt kíváncsi. Arra, hogy mennyire korlátozza a pénz hiánya az alkotókat, s hogyan lehet ebben a számító, haszonelvű világban mégis kiadatni egy-egy verseskötetet, tanulmányt, illetve novellákat tartalmazó gyűjteményt. Sobor Antal szomorúan mesélte el, hogy a Magyar Írószövetségben évek óta nem a szonettekről elmélkednek a gyűléseik alkalmával, hanem az anyagi problémák megoldásáról, s ő maga hiába szeretné értékesíteni festményeit: akinek lenne rá pénze, nem érdekli a kultúra, aki pedig vásárolni akar, annak fedezete nincs rá. – Ez utóbbiak közé tartozik valószínűleg az az illető, aki ellopta a Magyar Írószövetségben rendezett kiállításáról Bobory Zoltán portréját, amit azóta sem sikerült reprodukálnia. Az est végül mindenki számára pozitív kicsengéssel zárult -legalábbis abban a tekintetben, hogy a jelenlévők hazavihették ajándékba Bakonyi István Sobor Antalról szóló könyvét…