A fekete-fehér fényképek valahogy sokkalta letisztultabbak, mint színes változatuk: nem vonja el figyelmünket a „díszítés”, s így a mondanivaló jobban kitűnik. Láthatóvá válik a „létezés valódisága”, s ha a fotós kellőképpen érzékeny és érzéki, s nincsen híján a szépség-meglátásnak sem, akkor tökéletesen ki tudja használni a szürkés árnyalatok játékát – ahogy önmagáról is képet ad…

Farkas Tamás fényképei nemcsak a természetről, s annak megannyi mozzanatában megnyilvánuló szépségről árulkodnak, hanem Ő magáról is: