Nem értek a gombákhoz. Talán csak a csiperkét ismerem, meg az őzlábat, szarvasgombát, aztán ott a szekfűgomba meg a gyilkos galóca és itt meg is állt a tudományom. Ámuldoztam is a Székesfehérvári Gombászok Baráti Körének gombakiállításán a Helyőrségi Klubban! Nemcsak a nevük, hanem a küllemük is ezernyi furcsaságot rejtett ezeknek a gyakorta ehető, olykor pedig inkább „fogyasztás-mentességre” ajánlott természeti csodáknak.

Fatörzsekre, mohák közé, faodúba elhelyezett, gyönyörűen „dekorált” gombaminták úsztak végig az asztalokon. Hazánk minden tájáról hozták ide őket a gombászok, hogy bemutassák a látogatóknak. Egri János például Balatonfelvidéken kutatott zsákmány után, s talált is Fenyőpereszkét (Tricholoma terreum – fenyőerdőkben tömegesen előforduló, egérszürke színű) és Rizikét (Lactarius deliciosus – kalapja narancsvörös, narancsokker színű, körkörös sötétebb sávokkal). Erdőjárásában társul szegődött mellé Kadácsi Tamás és Nagy Lajos, akik szintén a Székesfehérvári Gombászok Baráti Körének tagjai. (Ők több, mint húsz éve, Egri úr pedig tizenegy évvel ezelőtt csatlakozott hozzájuk.) Persze, nemcsak ők szorgoskodtak, hanem a közel nyolcvan tagot számláló szakkör többi tagja is, akiknek vezetője, Várhidy Zsuzsanna töltötte be a kiállítás „kalauzának” szerepét. Hozzá fordulhattak az érdeklődők kérdéseikkel. – Abból pedig volt bőven. Akiket pedig nem elégítettek ki a kapott válaszok, illetve, akik el sem jutottak a tárlatra, azok minden hónap harmadik hétfőjén látogassanak el a gombaszakköri foglalkozásra a Helyőrségi Klubba! E programon információ szerezhető az országos gombakiállításokról, gombász találkozókról, s mindig van diavetítéssel egybekötött gombaismertetés is, ahogy az aktuálisan fellelhető gombák ismertető jegyeit is megtudhatják a résztvevők. Sőt, még gombatúrákat is szerveznek, ahová szakképzett gombavizsgálók kísérik el a jelentkezőket.