Véget ért a Fidesz európai választási programalkotó vitasorozatának mai rendezvénye, A felzárkózás Európája című konferencia. Az esemény központi témája az uniós források magyarországi hasznosítása volt. „A felzárkózás Európája” a harmadik abban a sorozatban, amellyel a Fidesz igyekszik előkészíteni programját az európai parlamenti választásokra – mutatott rá Schmitt Pál, a Fidesz listavezetője bevezető beszédében.

Szomorú, hogy 2009-ben még a „felzárkózás Európájáról” kell beszélnünk, amikor úgy gondoltuk, hogyha eljön a rendszerváltozás, sőt, tagjai leszünk az Európai Uniónak, akkor megcélozhatjuk gyors ütemben az Európához történő felzárkózást – jelentette ki Schmitt Pál. Hozzátette: egyelőre ott tartunk, hogy megfordult a dolog. Nemhogy nem zárkózunk fel, hanem úgy tűnik, hogy helyben topogunk. Lassan ott tartunk, hogy a felzárkózásban a kelet-európai országokat tűztük ki célul – jegyezte meg, szomorúnak nevezve, hogy Szlovákiát vagy Szlovéniát igyekszünk behozni, hozzájuk felzárkózni, miközben amikor az Európai Unióba beléptünk, mi voltunk a zászlóshajók, és ők messze mögöttünk voltak. Rogán Antal: Integrált változtatásokra van szükség Budapesten Rogán Antal előadásában arra kereste a választ, milyen lehetőségeket kínál az Európai Unió támogatási rendszere a városok számára. Belváros polgármestere rámutatott: az EU integrált városfejlesztési stratégiája legfontosabb kihívásként az élhető városok kiépítését, a történelmi belvárosok rekonstrukcióját, a közösségi közlekedés fejlesztését, a forgalomcsillapítást és a fenntartható városközpontok fejlesztését nevezte meg. Ehhez igazodóan próbáltunk megfogalmazni egy programot, a Budapest szíve programot a Belvárosban is a fővárosi önkormányzat segítségével – jegyezte meg a fideszes polgármester, aki többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Budapesten közlekedő autók száma jelentősen megnövekedett, a Belvároson áthaladóké például a 3,5-szörösére, melynek 60 százaléka kifejezetten átmenő forgalom. A Budapest szíve program komoly változásokat eredményezhet a Belvárosban – mutatott rá Rogán Antal, aki kitért a program hiányosságaira is. Példaként említette a túlzott bürokráciát, illetve azt, hogy a határidők csak a pályázóra kötelezők, az államra és az elbírálóra nem, ami a projektek folyamatos csúszásának lehetőségét teremti meg. A politikus komoly problémának nevezte azt is, hogy az önkormányzatok hitelképessége nagy szerepet játszik a pályázati pénzek lehívásánál is. Véleménye szerint integrált, összefogott változtatásokra van szüksége Budapestnek, ehhez pedig a kormánynak kell változásokat eszközölnie a rendszeren belül. Vereczkey Zoltán: Növekedés és egyensúly! Vereczkey Zoltán a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Magyarország jelenlegi és közelmúltbéli állapotát mutatta be előadásában. Először felvázolta a versenyképesség legfontosabb tényezőit, így az adórendszert, a támogatási rendszert, a költségtényezőket, valamint a gazdaságfejlesztő programokat. Mint mondta: ezek azok a pillérek, amelyek meghatározzák egy állam versenyképességi lehetőségeit. Vereczkey kifejtette: 2004-től kezdődően indult be az a folyamat, amely rendszeresen tehernövelő tételeket vezetet be. 2005-ben – fogalmazott – 100 milliárdos batyut kaptak a vállalkozók. 2006-ban csak 40 milliárddal nőttek tovább a terhek, így – tette hozzá a kamara elnöke – összesen 840 milliárdot vontak el közel négy év alatt. Rámutatott arra is, hogy a környező országokhoz képest nekünk a legmagasabb az adórendszerünk, ami tulajdonképpen az aranytojást tojó tyúk leölése. Vereczkey Zoltán nyomatékosította, hogy csak az minősül gazdaságfejlesztésnek, ami munkahelybővítéssel is együtt jár. Kitért a versenyképesség energia felhasználásával kapcsolatban arra is, hogy a környező országokhoz képest nálunk a legmagasabbak az árak, ami például a gázolaj esetében, azt üzeni: ne nálunk tankolj, ne nekünk fizess jövedéki adót. Hova jutottunk a versenyképesség tekintetében? – tette fel a kérdést a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A 29. helyen voltunk 2002-ben – mondta -, mostanra a 62.-re estünk vissza. Véleménye szerint feladtuk a gazdasági növekedést a hiánycélok teljesítésének érdekében. A GDP ráfordításainak tekintetében mindenre kevesebbet költünk – mutatott rá Vereczkey -, mint az európai unió más államai, így látható, hogy túlköltekezésre és korrupcióra mennek el igen komoly pénzek. Zárásként összegezve az eddigieket kifejtette: csak a növekedésből származó többletet lehet egyensúlyra költeni, tehát nem kérdés, hogy növekedés vagy egyensúly: növekedés és egyensúly! Surján László: Magyarország nagyon rosszul használja fel az EU-s forrásokat Az Európai Unióban általában évente megszavaznak egy összeget a tagállamoknak, mely keretösszegből különböző pályázatok segítségével támogatásokat hívhatnak le. A legtöbb esetben a tagállamok nem tudják az összeg egészét lehívni – tájékoztatott Surján László. A magyar kormány mindig azt hangoztatja, hogy az ország lehívó-képessége nagyon jó, a legjobbak között van. Ez nem igaz – szögezte le a fideszes EP-képviselő -, ugyanis amíg idén mácius 11-éig hazánk csak a neki előirányzott támogatások 31,5 százalékát tudta lehívni, addig Románia már 46 százaléknál jár. (De az euroszkeptikusok megnyugtatására azt is hozzátette: csatlakozásunk óta eddig mindig nagyobb volt az az összeg, amit le tudtunk hívni az EU-tól, mint amennyit „tagdíjként” be kellett fizetnünk a közös kasszába.) A lehívás nehézségeinek több oka is van: egyrészt hibás az EU, ugyanis túl későn hozta meg a lehíváshoz szükséges jogszabályokat, valamint nagyon bonyolultra alkotta meg a rendszert – fogalmazott Surján László, majd hozzáfűzte: de ugyanúgy hibás a magyar fél is, ugyanis ezt az egyébként is bonyolult rendszert még tovább bonyolította, méghozzá okkal, hiszen félnek, hogy kiderülnek a korrupciós ügyek. És hibás még a magyar fél azért is – mutatott rá a politikus -, mert a nehezen lehívott összegeket nagyon rosszul használja fel. Az egész támogatási-pályázati rendszert alapjaiban kellene megváltoztatni ahhoz, hogy hatékonyabban tudjon működni, s ha ez meg fog történni, akkor végre lesz felzárkózás és növekedés – zárta felszólalását Surján László. Jójárt Ferenc: Az uniós pályázás lehetőségei és nehézségei A sikeres pályázatíráshoz konkrét cél kell – hangsúlyoztaJójárt Ferenc, hozzátéve: ez azonban nem elég. Egy összeszokott saját csapaton és projektmenedzselésen kívül külső pályázatíró szakemberekre is szükség van ahhoz, hogy pályázatunk megfeleljen a szigorú tartalmi követelményeknek. Ez a stáb egy kisebb vállalkozásnál havi közel 2 millió forintba kerül, ami nem kis összeg – mondta a Goodwill Pharma igazgatója. Az Európai Unió pályázati rendszere sokat módosult az évek során, ám számos nehézséggel küzd még – fogalmazott Jójárt Ferenc. A szakember kifejtette: ma gyakorlatilag mindenre lehet már pályázni, ha ki tudjuk használni a lehetőségeket. A klaszter-struktúra létrehozása elősegítette a kisebb vállalkozások versenyképességének megőrzését a multinacionális cégekkel szemben, felgyorsult az elbírálási mechanizmus, valamint a szerződéskötés is könnyebbé vált. Ezek mellett azonban a rendszernek számos hibája van: néha túl rövid ideig vannak nyitva a pályázatok, és a rendszer annyira túlbiztosított, hogy a pályázók a bankgarancia feltételeit alig tuják biztosítani. Nehézséget jelent továbbá, hogy a megnyert összegek forintban érkeznek, és így nem érnek annyit, mint a pályázat megírásakor. Ezzel a projektek sikere gyakran bizonytalanná válik. A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen, hogy ne adjuk fel céljainkat és tartsuk szem előtt stratégiai irányunkat – emelte ki végül Jójárt Ferenc. Essősy Zsombor: Mintha a régi szocializmusba mennénk vissza Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Kft. ügyvezető igazgatója felszólalásában úgy vélte, Magyarország nem teljesen élt az unió nyújtotta lehetőséggel, hiszen csak 230-250 milliárd forintot hívott le a 2007-2013 között hazánkat illető 8-9 ezer milliárd forintból. Elmondta ugyanakkor azt is, nem csak a fontos, hogy „lejön-e a pénz”, hanem az is, hogy jó helyre menjen, ám ebben még van tanulni valónk. Essősy szerint örök kérdés az önkormányzatok és vállalatok közötti forrásmegosztás aránya, azonban mégis úgy vélte, hogy a gazdasági válság idején elsősorban a termelő ágazatok, vagyis a vállalati szféra felé kellene inkább átcsoportosítani. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek hozzáállását bírálva azt mondta, hiányzik részükről a szolgáltató jelleg: „mintha a régi szocializmusba mennénk vissza”. Essősy a kormány adóemelési szándékát bírálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az áfa 20-ról 23 százalékra történő emeléséből „még óriási problémák lehetnek”, mert ez az öt százalékos önkormányzati önrész 60 százalékos növekedését jelenti. Martonyi János: Rossz gazdaságpolitikával még kohéziós segítséggel sincs felzárkózás. A házigazda Szabad Európa Központ vezetője, Martonyi János (volt külügyminiszter), záróbeszédében az unió kohéziós, vagyis felzárkóztatási és támogatási politikájáról beszélt. Kifejtette, hogy amióta a közös európai gondolkodás létezik, azóta létezik a kohéziós politika, mivel rögtön világossá vált: nagy gazdasági különbségek nem lehetnek a tagállamok egyes régiói és területei között. Állítható ezért – fogalmazott Martonyi -, hogy a kohéziós politikai törekvések többé-kevésbé sikeresnek bizonyultak. A Szabad Európa Központ vezetője szerint látványosabb bizonyítéka mindennek, hogy a tagállamok egymáshoz viszonyított gazdasági értékei többségükben közeledtek egymáshoz. Kifejtette továbbá: rásegítő eszköz lehet csak a kohézió, de nem helyettesítheti a helyes gazdaságpolitikát. Rossz gazdaságpolitikával – mondta az Orbán-kormány volt minisztere – még kohéziós segítséggel sincs felzárkózás. A kohéziós politika az Európai Unió egyik legfontosabb politikája – szögezte le Martonyi, hozzátéve: válságban ezek a támogatások mindig felértékelődnek. Arról is beszélt a központ vezetője, hogy jelenleg rávetül egy árnyék Közép-Európára, de nem lenne szerencsés, ha ismét blokkok és vasfüggönyök alakulnának ki, mivel közös érdekei vannak Közép- és Kelet Európának is. Martonyi János végezetül megköszönte az elhangzott előadásokat, a hallgatók figyelmét és azzal búcsúzott, hogy két hét múlva a konferencia-sorozat folytatódik.