Minél hamarabb neki kéne állni a móri Lamberg-kastély freskó-feltárásának, különben végleg tönkremehetnek e régi, szép emlékek. Előtte azonban falkutatásra lenne szükség, amire persze nincsen pénz. Legutóbb 1971-ben nézték meg a szakemberek az épület néhány termét freskók után kutatva. A talált „kincseket” lemeszeltették, hogy megóvják addig, míg a restaurálásra sor nem kerül. A mész alatt azonban mára már megrongálódtak a képek, s egyre sürgetőbbé vált a teljes körű feltárás.

A Lamberg-kastély eredetileg igen gazdag festéssel volt díszítve. Az 1971-es falkutatás jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy a feltárt töredékek jó kvalitású késő-rokokó festő tehetségét dicsérik. A Dobrovits Dorottya-vezette kutatócsoport a földszinti pihenőn, a földszinti ablakok körül, a lépcsőházban és az emeleti padlószintnél például szürke-fekete-fehér festéseket fedezett fel, amely kváderesen követte a lépcső vonalát a lépcsőfok alatt és fölött. A földszinten pedig az alsó, nehezen feltárható, mályvaszínű mezők felett késő barokk festéseket találtak, amely lugast ábrázolt, a boltozaton pedig zöld függönyös freskó volt látható. A barokk korban, a kastély építése közben, illetve később, a romantikus korszakban készült alkotásokat aztán lemeszeltették addig, amíg az utókornak lehetősége lesz arra, hogy teljes mélységig feltárja őket. Az elmúlt harminc évben az épületet használták már óvodának, kórháznak, most pedig a könyvtár és a művelődési központ kapott benne helyet. Az ötvenes, hatvanas években elhelyezett villanyvezetékek mára már igencsak megérettek a cserére. Ezt azonban megnehezíti az épület műemlék volta – mindenhez szakhatósági engedélyt kell kérni. Ráadásul azt sem lehet tudni, hogy hol bújnak meg azok a freskók, amelyeket még nem sikerült lekopogtatni. Sőt, azok elhelyezkedéséről sem tudtak pontos adatokat, amelyeket a falkutatáskor feltártak, mivel a jegyzőkönyvek Budapestre kerültek. Így tehát nem nyúlhattak a falhoz a villanyszerelők. Beke Ildikó, a Radó Antal Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója elmondta a Fehérvári Híreknek, hogy az elmúlt években a tisztasági meszelés közben véletlenül feltártak olyan freskókat, amelyek létét eddig nem is sejtették. Az egyik teremben a nedves falon átütött egy gyönyörű szép kép, a festő pedig kíváncsiságát kielégítve el kezdte feltárni e régi emléket. Az igazgatónő a könyvtárban megmutatott szerkesztőségünknek néhány freskó-részletet, amely sejtetni engedi, hogy milyen kincsek bújhatnak meg a könyvespolcok, iratszekrények mögött. Az épület karbantartási, felújítási problémái, valamint az értékes műemlék roncsolódása tehát igencsak indokolttá tenné a mielőbbi falkutatást – ami viszont pénzbe kerül. Ehhez keresik most az anyagi forrásokat. Addig, amíg nem sikerül eljutni a restaurálásig, Beke Ildikó szerint installációkkal, printekkel, illetve freskó-töredékek bemutatásával kellene felhívni a figyelmet arra, hogy mit hagyunk veszendőbe menni…