Gyors, ütőképes kormányalakítással számol Orbán Viktor, aki szerint a jövő tavaszi átadás-átvételnek két ütemben kell lezajlania. A Fidesz elnöke pénteken, a büdzsét nyílt levélben bíráló közgazdászokkal való találkozó után elmondta: az átadás-átvételnél először gyorsan át kell venni a „folyó ügyeket”, a „régi ügyeket” pedig ki kell vizsgálni. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „addig nem veszünk át semmit, amíg az összes kétes ügy nincs kivizsgálva”.

Szerinte a pénzügyminiszternek és a gazdasági miniszternek a gazdasági élet szereplőinek bevonásával gyors leletet kell majd készítenie a költségvetés állapotáról. Ezt követően kell majd eldöntenie, hogy a büdzsét módosítani kell, vagy újat kell benyújtani; a Fidesze elnöke azonban – mint mondta – ez utóbbira hajlik. Kifejtette: a Fidesz középtávú, 2-3 éves gazdaságfejlődési pályát szeretne elrajzolni, ennek lesz hatása a költségvetésre; ehhez a pályához kell majd igazítani a „magyar gazdaság hajójának iránytűjét” a következő években. Orbán Viktor kitért arra, hogy olyan európai gyakorlatokat tanulmányoz, amelyek a kiszámíthatóságot biztosítják több évre előre a gazdaságban. Fix pontokhoz igazodó gazdasági tervezésre van szükség, de ez nem veszi el a képviselők jogát attól, hogy évről évre a konkrét tételeket megvitassák – közölte a pártelnök. A 2010-es büdzsé egy fiktív költségvetés Egyértelművé vált az a gyanú, hogy a hétfőn elfogadott jövő évi büdzsé egy fiktív költségvetés, s ezért meg kell találni annak lehetőségét, hogy felelősségre lehessen vonni azokat az embereket, akik „nyilvánvalóan, szándékosan, valótlan számokra építve, fiktív költségvetést” fogadtatnak el a parlamenttel. A Fidesz elnöke ezt azután mondta, hogy pénteken találkozott a költségvetéssel kapcsolatos nyílt levelet aláíró közgazdászokkal. Orbán Viktor a konzultáció utáni budapesti sajtótájékoztatón közölte: arra kérte a közgazdászokat, állítsanak össze egy olyan kiadványt, amelyből kiderülne, mit jelentenek a „trükkök százai”, hogyan verik át az embereket, a külföldi befektetőket, a nemzetközi szervezeteket. „Mi nem akarunk ezen a nyomtávon haladni tovább” – tette hozzá. Szerinte egy ilyen, valós számokat tartalmazó füzet nemcsak a mostani kormány számára lehet mementó, hanem figyelmeztető lehet következő kabinetek számára, és emlékeztető mindenkinek, aki Magyarországon érdeklődik a közügyek iránt. Mint közölte: világossá kell tenni, hogy nem Magyarország hazudik, hanem a szocialista kormány. Magyarország megbízható, csak a mostani kormánya nem – fűzte hozzá. A pártelnök úgy fogalmazott: a büdzséről – még mielőtt működésbe lépne – meg lehet állapítani, hogy hiányzik mögüle a valóság, egy „futóhomokra épített” költségvetés. Hangsúlyozta: a költségvetés nem gyerekjáték, nem lehet vele szórakozni, trükközni, ugyanis ha trükköket tartalmaz, veszélybe sodorja az ország gazdaságát, az emberek gazdasági és szociális biztonságát. Orbán Viktor szerint fontos, hogy a pénteki találkozó megtörtént, mert a mai napig gyakran működik egy rossz kompromisszum, egy rossz üzlet, mely szerint Magyarországon a közgazdász-társadalomban nem szokás nyíltan és egyenesen beszélni; „állandóan elkennek, mismásolnak”. Most van néhány közgazdász, aki ezt a magatartást felmondta – jegyezte meg. A Fidesz elnöke kifejtette: amikor meghallotta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországgal foglalkozó képviselőjének azt a mondatát, hogy a 2010-es költségvetési hiány mértéke a következő kormány gazdaságpolitikájától függ, „akkor, ha Almunía iskoláján nem estem volna át 2006-ban, akkor lehet, hogy a meglepetéstől hanyatt esek”. Mindezzel kapcsolatban kijelentette: a következő évi büdzsé hiányszámaiért azok felelnek, akik ezt a költségvetést elkészítették, és akik nemzetközileg legitimálták a valótlan számokat. „Mi az IMF-fel megállapodásra törekszünk (…), de azt nem lehet múltbeli bűnök alapján megtenni” – tette hozzá. „Rács mögé azokkal, akik ellopták a Malévtől a pénzt!” Orbán Viktor a Malév állami tulajdonlására vonatkozó felvetésre reagálva szólt arról is, hogy szerinte a Malév nemzeti érték, de egy következő kormánynak, akármilyen megoldást választ is a cég megerősítésére, először „rács mögé kell juttatnia azokat, akik ellopták onnan a pénzt”. Mint mondta: nem folytatható azt a gyakorlat, hogy gyanús körülmények között privatizálnak egy céget, utána kilopják belőle a pénzt, majd az állam visszaveszi azt az adófizetők pénzén. Rács mögé kell kerülnie azoknak, aki a Malévből „kitalicskázták a pénzt”, felelősségre fogjuk őket vonni; aki lopott, börtönbe fog menni, akkor is, ha a legmagasabb Malév-vezető vagy a vezetők egyike volt – fogalmazott Orbán Viktor. Azon felvetésre, hogy sajtóhírek szerint az osztrák állam jelentősen növelné befolyását a GYSEV-ben, a pártelnök úgy reagált: ha igaz az a hír, hogy a GYSEV-en belül egyharmad tulajdonnal rendelkező osztrákok extra jogokat kapnak, a magyar állam vagyonértékű jogait pedig csökkentik, és ellenszolgáltatás nélkül az osztrákokét növelik, az bűncselekmény, „disznóság”. Ha bekövetkezik, nem fog következmények nélkül maradni – mondta. „Kapuzárási pánik van, ami pénzt még lehet, kilapátolni, ami gyanús ügylet van még, végigvinni” – összegezte a jelenlegi helyzetről kialakult véleményét Orbán Viktor. Ismert közgazdászok, köztük az Orbán-kormány időszakának több magas rangú állami vezetője múlt szombaton nyílt levélben szólította fel az országgyűlési képviselőket arra, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetési javaslatot, „ne sodorják újabb veszélybe az országot”. (A jövő évi büdzsét hétfőn 201 igen, 179 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta a Ház.) A több országos napilapban megjelent, az Országgyűlésnek címzett nyílt levél szerint a Bajnai-kormány büdzséje „ugyanúgy rossz irányba viszi a magyar gazdaságot, mint a Gyurcsány-kormány által készített trükkös költségvetések”. A 29 aláíró között van Járai Zsigmond, Bod Péter Ákos, aki az Antall-kormány ipari minisztere, majd az MNB elnöke volt, Szapáry György volt MNB-alelnök, aki jelenleg a Fidesz nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerének kiépítésén dolgozik. Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt az Orbán-kormány időszakában, Szász Károly pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét vezette akkoriban.