A kereszt eleve taszít: ”zsidónak botrány, pogánynak őrültség”. Olyannyira, hogy önmagában elfogadhatatlan, mint minden kínzás. Érthető, hogy az evangélium ismerete és hite nélkül mindedütt üldözik. Ennek egyik modern változata -a liberalizmus nagyobb dicsőségére- ,hogy leveszik az iskolák, egyetemek faláról. Nekünk, templomba járó keresztényeknek is nagyon jó időről időre újból átelmélkednünk a jézusi figyelmeztetést: kereszt nélkül nem lehet őt követnünk! Magyarán: Csak az követheti őt, aki vállalja a keresztet is.

Szent Pál segít ezt a gordiuszi csomót megoldani. Az előbbi idézetet (botrány, őrültség) ugyanis így folytatja:” nekünk azonban Krisztus keresztje az Isten ereje: energia Dei” Valami. nagyon nagy dologról lehet itt szó, ha Pál apostol ilyet állít róla. Mi minden energia rejlik egy atomreaktorban, egy erőműben! De ezek mind emberi energiák. Mennyi titok és mennyi erő lehet akkor az Isten energiájában! Ennek tudatában harcolt Szent Mihály arkangyal, és ezzel indult harcba Konstantin császár: „E jelben győzni fogsz” Minden titok olyan, mint a zár. Kulcs kell hozzá, hogy ki lehessen nyitni. Ebben az esetben is. A kereszt zárának kulcsa a szeretet. „Senkinek nincs nagyobb szeretete annál, mint aki saját életét áldozza fel másért” Különösen ha nem is csak barátjáért, hanem még az ellenségéért is kész feláldozni életét. Ezért olyan nagy az édesanyánkban égő szeretet gyermekei, családja iránt! Minden áldozatra kész. Ha, mint gyóntató, nagyon szeretnék valakin segíteni és megmenteni, azt szoktam kérni, térdeljen le a kereszt előtt, és nézze, szívja lelkébe, értelmébe, fantáziájába, szívébe a keresztre feszített Krisztust, és tegyen úgy és azt, amire Jézus kéri. Ez a megtérés legbiztosabb útja.