A pákozdi csatát megelőző haditanács egykori helyszínén, a sukorói református templomban rendeztek ünnepi megemlékezést a honvédség, a Fejér megyei és országgyűlési képviselők, valamint civil szervezetek részvételével. A programon először Molnár Gábor polgármester köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd arra emlékeztetett, hogy a korabeli haditanács, számos ellentétes vélemény ellenére képes volt meghozni döntését.

Más volt a véleménye Battyhány miniszterelnöknek, és a császárra felesküdött katonai vezetésnek, akik nehéz szívvel, de meghozták a döntést, hogy szembe forduljanak a szintén császárra felesküdött Jellasich által vezetett hadsereggel. A haza védelme érdekében ezt az elhatározást meg kellett tenniük. A magyar reguláris hadsereg bölcsőjét jelentő sukorói templomban történtekből tanulhat a ma nemzedéke is. A különböző nézetek vitáiból végül egy szép siker, egy nagyon nagy fejlődés és óriási tett nőtte ki magát. – Az elkövetkezendő években a magyar nemzetpolitikát rendkívüli türelemmel és visszafogottsággal kell megvalósítani. Ennek a politikának egyrészt az egész magyar nemzetet kell összefognia, másrészt arról is szólnia kell, hogy miként vagyunk képesek egész Európával elfogadtatni nemzetünk és országunk sajátos történelmét, és geopolitikai helyzetét – ezeket a gondolatokat L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője fogalmazta meg. Mindezt annak fényében mondta, hogy következő esztendőben Magyarország foglalja el az unió soros elnöki tisztét. Az európai térségben újból el kell fogadtatni magunkat és azt, hogy a kisebbségpolitika keretén belül nem csak a bevándorlási politikára kell hangsúlyt fektetni, hanem annak tudatosítására is, hogy vannak olyan nemzetek, amelynek jelentős része az anyaország területén kívül él. Mint fogalmazott, a magyar nemzet, amelynek szellemi és lelki alapjait Szent István király és a kereszténység határozta meg, valójában egy befogadó nemzet. Erre legfényesebb bizonyíték, hogy a szabadságharcban több mint 3 ezer lengyel katona, románok, szlovákok, szerbek, sőt osztrákok is fegyvert fogtak a mi ügyünk mellett. A képviselő kiemelte: cél, hogy mind erkölcsileg, gazdaságilag, mind kulturálisan Magyarország felemelkedjen és megerősödjön. Ezen az úton pedig csak úgy lesz képes végigmenni, ha továbbra is nyitott és befogadó marad. Közös nemzeti ügynek nevezte, hogy Magyarországon újra legyen honvédelmi nevelés és újra legyen becsülete a honvédségnek. A hazaszeretet ne csak egy távoli, megfoghatatlan „képletnek” tűnjön, hanem ha kell, meg tudjon nyilvánulni tettekben, férfias cselekedetekben is. Emlékeztetett, hogy a sukorói haditanács helyszíne és a közeli Pákozdi Katonai Emlékpark egyaránt alkalmasak arra, hogy a hazafias nevelés bázisává váljon. A Honvéd Együttes ünnepi műsorát követően ökumenikus imádság következett Berta Tibor ezredes, a katolikus tábori püspökség általános helyettese, Jákob János ezredes, protestáns tábori püspökség titkára és Kardos Ábel, református lelkész szolgálatában. Az ünnepséget követően a magyar honvédség, a megyei és országgyűlési képviselők helyezték el koszorúikat a templom falán kialakított emléktáblánál.