Azért, mert a hatalom nem ért egyet valakivel, még nincs joga korlátozni gyülekezési és véleménynyilvánítási jogát. – hangsúlyozta Gulyás Gergely, az emberi jogi bizottság fideszes alelnöke, miután négy párt képviselői egyhangúlag elfogadták a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről készült részjelentést szerdán. Gulyás Gergely, az emberi jogi bizottság fideszes alelnöke, a jogsértéseket vizsgáló albizottság elnöke az emberi jogi bizottság szerdai ülését követően újságíróknak elmondta: a hatalom jogsértő gyakorlata az elmúlt nyolc évben mindenkit sújtott, de különösen a jobboldali radikális szervezeteket és szimpatizánsaikat.

Holott a gyülekezési és véleményszabadság mindenkit megillet, függetlenül véleményének értéktartalmától. Azért, mert a hatalom nem ért egyet valakivel, még nincs joga korlátozni gyülekezési és véleménynyilvánítási jogát – hangsúlyozta a kormánypárti honatya. Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy a Legfőbb Ügyészségtől a Budapesti Katonai Ügyészséghez, majd pedig a Debreceni Katonai Ügyészséghez került három olyan ügy is, melyet az általa vezetett albizottság vizsgált. A Debreceni Katonai Ügyészség nyomoz a rendőrségen belüli felelősségre vonások elmaradása és a tömegoszlatásokban résztvevő rendőrökről hiányzó azonosító számok miatt, továbbá abban az ügyben, hogy az ostromlott TV-székházat és dolgozóit sorsára hagyták a rendőrök 2006 őszén. — A megtorlás eszközei A részjelentést készítő Gaudi-Nagy Tamás jobbikos honatya a bizottsági ülésen történelmi jelentőségűnek minősítette a dokumentum elfogadását, amely az elmúlt nyolc év „emberi jogi válsághelyzetének kor- és kórképe”. A jobbikos politikus a részjelentés megállapításait ismertetve elmondta: a szocialista, illetve szabaddemokrata kormányok már 2006 ősze előtt is szisztematikus jogkorlátozásra törekedtek hatalmuk megtartása érdekében azokkal szemben, akik tiltakoztak a „nemzet- és emberellenes” politika ellen. A jogsértések pedig a 2006-os őszi csúcspont után sem maradtak abba. A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok a hatalom megtartásának és az elnyomásnak, megfélemlítésnek, megtorlásnak az eszközeként használták a rendőrséget és más államhatalmi szerveket – mondta Gaudi, aki szerint „a gyülekezési jog engedélyezési rendszerré silányult”. Ráadásul mindezt a hatalom megpróbálta úgy beállítani, mintha egy randalírozó csőcselék fenyegetné a békés többséget – jegyezte meg. A jobbikos honatya hangsúlyozta: mindez nem maradhat következmények, felelősségre vonások nélkül. Meg kell semmisíteni az olyan jogkorlátozó, elnyomó jogszabályokat, mint például a „lex tojás”, a „lex gárda” vagy a passzív engedetlenséget szankcionáló rendelkezések, továbbá nemcsak a 2006. őszi események sértettjeinek kell jóvátételt fizetni, mint ahogy a közkegyelmet is meg kellene adni mindazoknak, akiket politikai célzattal törvénysértően ítéltek el az elmúlt nyolc évben. A bizottsági ülésen Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára egyebek között elmondta azt is, a részjelentések nyomán már megkezdték a büntetés-végrehajtási szabályok felülvizsgálatát, és a kormányváltást követően nyomban intézkedtek arról, hogy ezután magánőrző-védő cégek ne biztosíthassanak állami rendezvényeken. — Kivonuló szocialisták Lendvai Ildikó és Nyakó István szocialista képviselők a bizottság üléséről a részjelentés vitájának megkezdésekor azzal az indoklással vonultak ki, hogy szerintük egyfelől a dokumentum önellentmondó, hiszen ha a bíróságok a vizsgált időszakban is kimondhatták a jogsértések megtörténtét, akkor a jogállam mégiscsak működött, másfelől különösen cinikus az, hogy olyan időszakban fogadják el a részjelentést, amikor hetenkénti alkotmánymódosítás, vagy az Alkotmánybíróság megregulázása fenyegeti a jogállamot. Kormánypárti és jobbikos honatyák ugyanakkor azért bírálták élesen a szocialistákat, mert – mint mondták – még ma sem képesek szembenézni tetteikkel, és arra is felhívták a figyelmet, hogy a bíróságok jogsértéseket megállapító ítéletei koránt sem tették meg nem történtté a jogsértéseket. A szocialista képviselők már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy nem vesznek részt a jogsértéseket vizsgáló albizottság munkájában annak politikai elfogultsága miatt. Az albizottság és az emberi jogi bizottság ősszel „a szocialistákat leszámítva” egyhangú, néppárti támogatással elfogadta a 2006. őszi jogsértésekkel foglalkozó részjelentést, melyet Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnökének vezetésével készítettek a testület kormánypárti tagjai. Szerdán az emberi jogi bizottság 2006. őszét leszámítva a 2006 és 2010 közötti többi jogsértést feltáró Gaudi-Nagy Tamás jobbikos albizottsági elnök által jegyzett részjelentést fogadta el.