Az egész országban maradtak fenn farsangi szokások, azonban Fejér megyében, Mohán a tikverőzés a falu életének egyik legjelentősebb eseménye lett. A Székesfehérvártól Mór irányában alig tíz kilométernyire található faluban a mai napig élő szokás a tikverőzés. Most is iskolások és érdeklődők százai zarándokoltak el a parányi településre, hogy maguk is részesei legyenek a hagyománynak.

Dr. Lukács László néprajzkutató így írta le a mohai tikverőzést: – Évekig csak néhányan, elsősorban néprajzkutatók követték figyelemmel a mohai fiatalok vonulását. Pesovár Ferenc néprajzkutató nagy érdeme, hogy ez a szokás fennmaradt a faluban. Ő hitette el a mohai fiatalokkal, hogy ez a szokás, maskarás játék a közösségüket, a „mohaiságot” erősíti. Ő biztatott a hagyomány őrzésére, nélküle talán ez a szokás is eltűnt volna, mint oly sok más az ötvenes években a hagyományos paraszti kultúra felszámolásával. Minden évben hatalmas visítás jelzi, amikor a kultúrház udvaráról elindulnak a maskarások. A falu utcáin vonuló bohócok, maskarások korommal kenik be a nem kellően figyelmes nézelődők arcát. Már hetekkel korábban megkezdődik a készülődés a tikverőzésre, az asszonyok ilyenkor több ezernyi fánkot sütnek és kínálnak, a szokás szerint ezzel várják a vendégeket a faluban. A tikverőzésen a fiúk csak az általános iskola elvégzése után vehetnek részt az asszonynép és a tyúkok ijesztgetésében. A legfiatalabbak, vagyis az első alkalommal résztvevő fiúk leányruhát húznak, ők cipelik a kosarakat a fizetségbe kapott tojásokkal. Az összegyűjtött tojásokból a nap végi mulatozáson hatalmas vacsorát csapnak. A csapatot a 30-40 kilónyi szalmával kitömött, fehér ruhás „szóma-török” vezeti, így a török kiűzését is a hagyomány részévé teszi. Őket követik a bohócok, színes szalagos ruháik igazi látványosságai a télbúcsúztató játéknak. A termékenység-varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit, a járókelőket és a nézelődőket. A kormozás közben a maskarások megpróbálnak a tyúkólakba is beosonni, korommal kenik be a tyúkokat és elcsenik a tojást. A nap végén a fiatalok bállal búcsúztatják a farsang végét. Dalolni, táncolni azonban csak éjfélig szabad. Az ilyenkor tartott vigalmakban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a vetés. Húshagyó kedden tanácsos lemorzsolni a vetni való kukoricát és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán. Ezen a napon még mindenki jóllakhat farsangi fánkkal, kocsonyával, hurkával, kolbásszal.