A táppénzkifizetések szabályozása májustól megváltozik, ezzel összefüggésben kereste meg a fidesz.hu Dancsó Józsefet, a módosítások beterjesztőjét. A fideszes képviselő a portálnak elmondta: amellett, hogy az államháztartás jelentős megtakarítást ér el, semmiképp nem kerülnek rosszabb helyzetbe a változások miatt az alacsonyabb jövedelműek sem.

– Az Ön által beterjesztett módosító indítvány alapján változott több ponton a szabályozás. A módosítások a veszélyeztetett kismamák juttatásait is érintik. Miben áll a változás? – A táppénz kiszámítási módja 2009 óta nem változott, azaz a kereset hatvan százalékában van meghatározva a kifizetési maximum, amennyiben legalább kétéves biztosítási viszonnyal rendelkezik a munkavállaló. A veszélyeztetett terhesek vonatkozásában viszont történt változás, mégpedig az, hogy közvetlenül a veszélyeztetett terhesség tényének megállapítása után táppénzre jogosult a kismama. Ezzel szemben az eddigi szabályozás az első tizenöt napra betegszabadságra jogosította a biztosítottat, és csak a 16. naptól lehetett igénybe venni a táppénzt. – A betegszabadsággal vagy a táppénzzel járnak jobban a kismamák? – Ez az intézkedés alapvetően előnyös helyzetbe hozza a veszélyeztetett terhesek nagy részét, ugyanis a betegszabadság után a 17,5 százalékos tb-járulékot levonják, ezzel szemben az állam által fizetett táppénz után nem. Ugyan a betegszabadságon a biztosított fizetésének 70 százalékát kapja, míg a táppénz maximális összege a bér 60 százalékában van meghatározva, de mivel ez a juttatás járulékmentes, ezért 7,5 százalékkal magasabb összeghez jut a veszélyeztetett kismamák többsége. Összegezve: akik 260-270 ezer forint alatt keresnek, egyértelműen jobban járnak a módosítással. – A változtatásból akkor az is következik, hogy a munkáltató terhei is csökkennek… – Igen, hiszen a táppénz után csak a teljes bér egyharmadát kell fizetniük, míg a betegszabadságot nekik kell finanszírozni teljes egészében, sőt még a tb-járulékot is be kell fizetniük a bér után. – Mi indokolta a változtatást? – A módosítás beterjesztésekor egyik kiindulási alapunk az volt, hogy az Egészségbiztosítási Alap folyamatos hiánnyal küzd, és a szűkös forrásokból számos helyre kellene pénzt átcsoportosítani. Ugyanakkor azt is szem előtt tartottuk, hogy a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező réteg ne kerüljön nehezebb helyzetbe ezt követően sem. Nem véletlen, hogy a minimálbér kétszeresében – 156 ezer forintban – határoztuk meg az egy hónapban maximálisan folyósítható összeg nagyságát. – Milyen hatással lesz az államháztartásra a most bevezetett módosítás? – Becslések szerint ez ötmilliárd forintos megtakarítást jelent évente. Jelenleg az állam évi 79,4 milliárd forintot folyósít a táppénzek kifizetésére. – Az átlagos munkavállaló pénztárcáját hogyan érinti a módosítás? – Az előző szabályozás alapján napi bontásban még a 2600 forintot sem érte el a biztosítottak nagy részének kifizetett táppénz. Azonban a módosítás nyomán ez az összeg 5200 forintra változott, tehát a munkavállalók nagy része jobban jár az új szabályozással. Kivételt képezhetnek ez alól az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezők. – Meg lehet határozni, hogy hányan éltek vissza a táppénzzel? – Pontosan nem határozható meg, hogy hány potyautas lehet a rendszerben, de 2010-ben érzékelhetően csökkent a visszaélések száma. A kifizetett 79,4 milliárd forintnyi teljes összegből – óvatos becslések szerint – 10-15 milliárd forint kerülhetett visszaélőkhöz. – Körülírható az, hogy mely ágazatokra volt jellemző az ilyen jellegű visszaélés? – Ágazatokra nem lehet rávetíteni, de a leépítések idején jellemző, hogy az emberek passzív táppénzre mennek azért, hogy több időt nyerjenek az új élethelyzetre való felkészülésre. – Emelkedhet a visszatérők miatt a munkanélküliség aránya? – A visszaélők nagy része a táppénz ideje alatt is folytatott valamilyen kereső tevékenységet, ennél fogva nem valószínű, hogy jelentősen növekedne a munkanélküliek száma. – 1990 és 2009 között a táppénznapok száma a harmadára csökkent, ugyanakkor a kifizetett összeg megnégyszereződött. Miből adódik ez a látszólagos ellentmondás? – Egyrészt jobban nőtt a keresetek nominális értéke, mint ahogy csökkent a táppénzes napok száma. Azaz: míg a táppénzes napok száma az egyharmadára csökkent, addig az átlagbér megtízszereződött. Másrészt azt is szem előtt kell tartani, hogy egymillióval kevesebb ember fizet most járulékot, mint közvetlenül a rendszerváltás után. Összegezve az Egészségbiztosítási Alap nehézségeinek nagy része a rettentő alacsony foglalkoztatási szintre vezethető vissza. Kiemelten fontos ezért, hogy minél több ember kerüljön vissza a legális munkaerőpiacra.