Nem kell megszüntetni a költségtérítéses képzést, de a feltételek újragondolására van szükség, mert jelenleg közpénzből képeznek potenciális munkanélkülieket. – tudatta a Magyar Hírlappal az oktatási államtitkárság. Élénk párbeszéd bontakozott ki a Széll Kálmán-terv azon passzusa körül, amely a költségtérítéses képzés fokozatos kivezetését említi. A többek által félreértelmezett mondatról – amelyet sajtóhírekben még nyomdahibának is neveztek – az oktatásért felelős államtitkárság kifejtette, ha az állami intézményekben megszüntetnék a fizetős képzést, akkor azok valóban finanszírozhatatlanná válnának, tehát nem erről van szó.

„A kormány nem készül arra, hogy az egyetemektől, főiskoláktól elvonja a bevételeinek húsz-harminc, olykor ötven százalékát kitevő tandíjat, hiszen nem az intézmények felszámolása, hanem a sokszínű intézményrendszer fenntartása a cél. Ennek nem mond ellent az a törekvés, hogy fizessék ki képzésük költségeit azok a hallgatók, akik teljesítményük okán nem tudtak az államilag finanszírozott helyekre bekerülni, és nem akarnak egy-két évet kihagyni” – közölte Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. Az intézkedés nyomán egyes szakokon a jelenleginél jóval többet kell majd fizetni a hallgatóknak, de az oktatásért felelős államtitkárság szerint az aggályok ellenére sem ördögtől való az elképzelés, mert a mostani állapot nem tartható fenn tovább. „Alacsony költségigényű szakokon a térítési díj nagyjából fedezi az intézmények ráfordításait, más szakokon viszont az állam fedezi a hallgatói befizetés és a tényleges bekerülési összeg különbözetét. Az intézmények érdekei jelenleg azt diktálják, hogy minél nagyobb hallgatói létszámuk legyen, ez pedig azt jelenti, hogy a költségtérítéses képzésre óriási összegeket áldoz az állam, úgy, hogy a képzés szerkezetébe, a hallgatói létszám nagyságába nincs beleszólása. Vagyis közpénzből képeznek potenciális munkanélkülieket. Talán nem szorul különösebb magyarázatra, ha a kormány azt mondja, ez így nem helyes. Álláspontunk szerint a költségtérítéses képzést nem megszüntetni kell, hanem a képzés feltételeit újra kell gondolni” – fogalmazott az államtitkár, megerősítve, hogy sem tandíj, sem a hírekben emlegetett „diplomaadó” vagy képzési hozzájárulás bevezetését nem tervezi a kormány. „Meglepődve olvastam a költségtérítéses képzés kivezetéséről, azt viszont megnyugtatónak tartom, hogy a jövőben sem kell tandíjra számítani, hiszen a tandíj bevezetésének ötletét mi is abszurdnak tartjuk. Kíváncsian várjuk a keretszámok megállapítására vonatkozó pontosításokat” – nyilatkozta a lapnak Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke. A Magyar Rektori Konferencia vezetője szerint is fontos a költségtérítéses képzés megmaradása, hiszen – mint Sándorné Kriszt Éva fogalmazott – az abból befolyó összeg nemcsak a felsőoktatási intézmények, hanem az egész ország számára komoly bevételi forrást jelent. A képzési rendszer megreformálására nem állapítottak meg határidőt, Hoffmann Rózsa szerint egy ideig még maradnak a meglévő feltételek.