„Magyarországon nem reformok végrehajtása, hanem az ország újjászervezése történik, s az embereket a kormány nem arról próbálja meggyőzni, hogy egyes intézkedéseket vagy döntéseket támogassanak, hanem arról, hogy át kell szerveznünk az egész országot.” – mondta szerdán Orbán Viktor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulóján rendezett ünnepségen Párizsban.

A magyar miniszterelnök a gazdasági válságkezelésről rendezett kerekasztal-beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az elmúlt időszakban nem egyszerűen egy válságot élt a világ, hanem egy olyan periódust, amely megváltoztatta Európa történelmét: az egykori háborús alapú gazdaságot korábban a jóléti gazdaság váltotta fel, amely után most a munkaalapú gazdaság következik. Ez a fajta látásmód Orbán Viktor szerint elengedhetetlen feltétele a társadalmi támogatás megnyeréséhez a nagy változásokhoz. Véleménye szerint a „reformnyelv egyébként halott” Magyarországon, mert az a politikus, aki arról beszél, hogy valamit szeretne megreformálni, az „politikai öngyilkosságot” követ el. Ennek oka, hogy az elmúlt nyolc évben a kormányok által elindított reformok sorra elbuktak. A miniszterelnök az ország átszervezésének példájaként említette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, egy „teljesen új nyugdíjrendszer” létrehozását, a tíz százalékos társasági adókulcs bevezetését, valamint az emberek meggyőzését arról, hogy egyhavi fizetésükről, illetve nyugdíjukról mondjanak le. Orbán Viktor kiemelte, hogy a munkaalapú gazdaság megteremtéséhez Magyarországon a legfőbb problémát az Európában legalacsonyabb, 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta okozza, amit „szégyennek” nevezett. Kormánya fő céljaként a 75 százalékos foglalkoztatottság elérését jelölte meg, amely azt jelenti: minél többeknek vissza kell térniük a munkaerőpiacra, s a kormány feladata számukra megteremteni ehhez az esélyt. „Ez nem reformnyelv, ez több annál, ez egy új korszaka a történelemnek, legalábbis Európában” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy ehhez mindenekelőtt a politika hitelét kellett visszaszerezni. Ezért a kormány egyik első döntése a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának felére csökkentése volt. Ezt követte a kérés – mint a miniszterelnök emlékeztetett – a bankok felé a bankadót, majd a nagyvállalatok felé a válságadót illetően azért, hogy ők is segítsenek és vegyenek részt az ország újjászervezésében. „Természetesen nem voltak boldogok … de ez az egyetlen mód, amikor politikai hitelt akar magának szerezni az ember” – tette hozzá. Elmondta, hogy szerencsés és boldog embernek tartja magát, amiért a tavalyi választásokon sikerült kétharmados parlamenti többséget elérnie, ez ugyanis meglátása szerint alapvető feltétele volt a politikai és a gazdasági rendszer újjászervezésének. „Erős politikai vezetés nélkül nem lehet újjászervezni az országot” – zárta hozzászólását Orbán Viktor. — Folytatódik a keleti nyitás A magyar kormány folytatni kívánja a keleti nyitást gazdasági téren: ennek jegyében találkozott szerdán Orbán Viktor miniszterelnök koreai és a japán kollégájával Párizsban. „Megpróbáljuk azt a keleti nyitást, amit megindítottunk az elmúlt egy év során gazdasági kapcsolatrendszerünkben, továbbvinni. Kína, Dél-Korea és Japán egyre felértékelődő gazdasági és kereskedelmi partnerei lesznek Magyarországnak” – mondta az MTI-nek a miniszterelnök a francia fővárosban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség szünetében. Az OECD-nek a válságkezelésről folytatott kerekasztal-beszélgetését illetően a miniszterelnök elmondta: partnerei elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy „a magyar gazdaságpolitikai fordulatot” hogyan tudja a kormány tényleges változásokká tenni, „és nem csak beszélni róla, ahogy ez a politikusokkal gyakran történik”. A miniszterelnök meglátása szerint Európa elmúlt száz éve három szakaszra tagozódik: a háborús gazdaság és a háborús társadalmak kora után létrejött a jóléti társadalom és a jóléti gazdaságok kora, s „most az a kérdés, hogy sikerül-e Európának a világ többi részét követve átalakítani a gazdasági és a társadalmi rendszerét munkaalapú gazdasággá és társadalommá. Magyarország ezen az úton jár: vannak már sikereink, de még nagyon sok gonddal is szembe kell néznünk” – fejtette ki Orbán Viktor. Véleménye szerint az eladósodottság és a munkanélküliség két olyan jelentős probléma, amelyek nem egyszerűen kihívást, hanem „ellenséget” jelentenek a kormány számára. „A reformnyelvet tegyük félre és beszéljünk egyenesen” – hangsúlyozta. Hozzátette: „ha mi nem győzzük le ezeket az ellenségeket, akkor ők fognak legyőzni bennünket. Ez a tétje a magyarok számára a 2011-es esztendőnek, amely Magyarország megújításának és átszervezésének az éve”. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy „egy országot nem lehet átalakítani az emberek közreműködése és támogatása nélkül”. Ehhez a politikusoknak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel kialakítható egy olyan „közakarat”, amely odaáll a társadalom átalakításának terve mögé. Ilyen eszközként jelölte meg a miniszterelnök az új alkotmányt és a nemzeti konzultációk rendszerét, amelynek a révén az emberek megnyerhetők az átszervezésekhez szükséges közös munkához. A párizsi székhelyű szervezet jelentőségéről Orbán az MTI-nek kifejtette: olyan háttérintézményről van szó, ahol „a nyugati világ összeadja azt a tudást, ami alapján a piacgazdaságra, a szabadságra, az emberi jogokra és a demokráciára építő gazdaságpolitikák sikeresek lehetnek a világon”. Elárulta, hogy amikor nagyon elakad és otthon már nem talál „intellektuális támaszt”, akkor felhívja Mikola István OECD-nagykövetet és bekéri a szervezet anyagait, az egészségügyi reformról, a munkaerőpiac átalakításáról, a közmunkák megszervezésének rendjéről, foglalkoztatáspolitikai eszközökről vagy a költségvetési hiány leszorításáról. „Itt minden kérdésre vonatkozóan összegyűjtik a nyugati világ legjobb tapasztalatait. A legjobb gyakorlatok könyve című dokumentumból meg lehet nézni, hogy mi az, ami a magyar ember karakteréhez, gondolkodásmódjához illeszkedik, s az Magyarországon módosításokkal megvalósítható” – tette hozzá. — Találkozó a japán miniszterelnökkel A kétoldalú kapcsolatokról egyeztetett szerdán Orbán Viktor magyar és Kan Naoto japán miniszterelnök Párizsban. A találkozót követően Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek elmondta: Orbán Viktor támogatásáról biztosította az Európai Unió és Japán között a jövőben megkötendő szabadkereskedelmi megállapodást. Mindkét kormányfő fontosnak nevezte a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, pozitív példaként említették a Suzuki magyarországi befektetését, s úgy vélték, hogy jó lenne, ha azt több hasonló jellegű beruházás követné – hangsúlyozta a szóvivő. Szijjártó tájékoztatása szerint a miniszterelnök a megbeszélésen elmondta, hogy „nagyon fontos állami iparfejlesztési politika zajlik Magyarországon”, valamint azt, hogy Közép-Európa fel fog értékelődni a közeljövőben, s ez Japán számára is komoly lehetőséget jelent a gazdasági együttműködés területén. A japán miniszterelnök megköszönte Orbán Viktornak azt a segítséget, amelyet Magyarország és az Európai Unió nyújtott a természeti katasztrófa idején.