Az őrizet első 24 órájában a terhelt és védője érintkezése a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész rendeletére megtiltható – mondta Cser-Palkovics András pénteki sajtótájékoztatóján, melyen a „Tisztaság és gyorsítás” nevű törvénycsomaghoz beérkezett módosító indítványokat ismertette. Az alkotmányügyi bizottság alelnöke a kiemelt ügyek felgyorsítását célzó javaslattal kapcsolatban úgy fogalmazott: a törvénycsomag alkotmányos és demokratikus módon irányoz elő jelentős változásokat az eljárásrendben.

Elfogadhatatlan egy jogállamban, hogy évekig tartsanak polgári vagy büntető eljárások, és hogy akár évtizedekig kelljen várni arra, hogy kiderüljön az igazság adott ügyekben – mondta Cser-Palkovics András. Mint kifejtette, a fő cél a büntethetetlenség mítoszának lerombolása. A mindenkori kormány felelőssége, hogy változtasson, ha a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatályos jogi szabályozás eljárási rendje alkalmatlan arra, hogy gyorsan és hatékonyan le lehessen zárni ezeket az ügyeket – hangsúlyozta. Erről szól a „Tisztaság és gyorsítás” törvénycsomag – fűzte hozzá. A képviselő példaként említette az elmúlt évekből a Tocsik-, a Kulcsár-, és a Postabank-ügyet is arra, hogy az évekig húzódó perek mennyire rombolják a közbizalmat és az emberek jogállamba vetett hitét. A „Tisztaság és gyorsítás” nevű törvénycsomag alkotmányos és demokratikus módon irányoz elő jelentős változásokat az eljárásrendben – szögezte le. Cser-Palkovics emlékeztetett, hogy jelezték az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén, az Országgyűlés plenáris ülésén a vitában, és a sajtóban is, hogy meghallgatják azokat a szakmai véleményeket, amelyek segítik az eljárások gyorsítását, de egyúttal garanciákat is képesek beépíteni a javaslatcsomagba. Ezért benyújtottuk azokat a módosító indítványokat, amelyek ezeket a célokat szolgálják – tette hozzá. A benyújtott módosítók közül az alkotmányügyi bizottság alelnöke azt emelte ki, mely szerint az őrizet első 24 órájában a terhelt és védője érintkezése a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész rendeletére megtiltható. Hozzátette: amennyiben az ügyész a fentieket elrendelte, az ügyvéd nem lehet jelen védence első kihallgatásán sem. Ez a módosítás kivételként fogalmazódik meg a törvényszövegben – szögezte le a képviselő. Ezzel összefüggésben Cser-Palkovics megjegyezte: mindez teljes mértékig összhangban van a Strasbourgi Bíróság döntésével is, melyet a Salvus kontra Törökország ügyben hozott. Itt a bíróság kimondta: ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog kellően gyakorlati és hatékony maradjon, megköveteljük, hogy főszabály szerint a terhelt rendelkezésére álljon az ügyvédi segítség a kihallgatás kezdetétől fogva, hacsak a konkrét ügy egyedi körülményei alapján igazolható, hogy kényszerítő okok állnak fenn e jog korlátozására. Ezt a szövegszerű részletet emeltük be a bíróság ítéletéből a javaslatba, ezt tartalmazza az indoklás is – mutatott rá a képviselő. —– Bánáti nyilatkozata nem a szakma véleményét tükrözi Cser-Palkovics András a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének e héten tett nyilatkozataira reagálva elmondta: „elfogadhatatlan, hogy Bánáti János elfogultsággal és összefonódásokkal vádolta meg az ügyészséget és a bíróságokat, véleménye nem tükrözi sem a társadalom, sem a szakma véleményét.” A politikus kérdésre azt mondta, a poligráf használatára vonatkozó tervezett passzusokban nem történik változás a módosító indítványok alapján. Hozzátette, úgy véli, a fideszes kezdeményezés a kérdést megnyugtató módon kezeli. Az alkotmányügyi bizottság kedden nyújtotta be a parlamentnek az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatát, amellyel egyebek között megalkotnák a kiemelt jelentőségű ügy kategóriáját.