A büntetőeljárási törvény módosításával az Országgyűlés hétfőn úgy döntött: kiemelt jelentőségű ügynek számítanak a jövőben a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel. A kiemelt ügyekre speciális eljárási rend érvényes: a gyanúsítottak őrizete 120 óráig tarthat, a terhelt és a védő találkozását az ügyész az első 48 órában megtilthatja, de az ügyvéd védence kihallgatásán ez idő alatt is jelen lehet.

A parlament a kormánypártok támogatásával, 255 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadta el a büntetőeljárási törvény és a polgári perrendtartás módosítását, amelyet az alkotmányügyi bizottság az eljárások gyorsításának szándékára hivatkozva kezdeményezett. Az ellenzéki pártok nemmel voksoltak. Fontos változás, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész – a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel – maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat. Kiemelt jelentőségű ügy a hivatali visszaélés, és ebbe a körbe tartoznak a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, ha azok gyanúsítottja országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselő-testület tagja vagy közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója. Ugyancsak kiemelt jelentőségű ügynek számít a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény, a pénzmosás és a különösen nagy vagy azt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, továbbá a különösen nagy, illetve különösen jelentős értékre, kárt, hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, valamint a bűnszervezetben részvétel. Polgári peres ügyekben a megyei bíróság hatáskörébe tartozó 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítése tartozik ebbe a körbe. A kiemelt ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni az el nem évülő bűncselekmények – a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, valamint a terrorcselekmények – esetében is. Kiemelt ügyekben az eddigi 72 helyett 120 óráig tarthat a gyanúsítottak őrizete, a fogvatartottat azonban 72 órán belül ki kell hallgatni. Az eredeti javaslat alapján az őrizet első 48 órájában a terhelt és védője nem találkozhattak volna, s ez idő alatt a gyanúsítottat ügyvédje távollétében lehetett volna kihallgatni. A jogszabály beterjesztése után az ellenzéki pártok egybehangzóan azt javasolták: az ügyvéd és védence találkozását ne korlátozzák, és ezt kezdeményezte a kereszténydemokrata Rubovszky György is. A 48 órás tilalom helyett múlt hétfőn végül a fideszes Cser-Palkovics András módosító indítványát fogadta el a Ház, eszerint a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 24 órájában az ügyész rendeletére lett volna megtiltható, az ügy egyedi körülményei alapján. Az őrizetbe vétel szabályai a javaslat hétfői végszavazása előtt azonban ismét változtak. Méghozzá úgy, hogy a jövőben sem lehet meggátolni, hogy kiemelt ügyekben a védő jelen legyen a gyanúsított kihallgatásán, akkor sem, ha a kihallgatás az őrizet első 48 órájában történik, s a terhelt és védője találkozását az ügyész erre az időszakra megtiltotta. Az Országgyűlés a fideszes Lázár János zárószavazás előtti indítványát elfogadva módosított így a törvény szövegén. A Fidesz frakcióvezetőjének javaslata – bár a kiemelt ügyekben a múlt héten a Ház által támogatott 24 helyett 48 óráig engedi korlátozni a gyanúsított és ügyvédje érintkezését – rögzíti, hogy ez idő alatt a védő a kihallgatáson akkor is részt vehet, ha az ügyész a találkozásukat megtiltotta. A kormánypárti politikus indoklásában azt írta: javaslata figyelembe veszi az alkotmányossági aggályokat és az ország nemzetközi jogi kötelezettségeit. A jogszabály kimondja még, hogy kiemelt ügyekben poligráf alkalmazásával is vizsgálható a tanúk vallomása, ha beleegyeznek. Újdonság, hogy a kiemelt ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik. Ugyanakkor ha a kiemelt ügyet tárgyaló bíró a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják majd, s ezt az értékelésekor figyelembe veszik. A tárgyalás határnapját három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt a jövőben rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi. Kiemelt ügyekben a bíróság az óvadék összegét a terhelt vagyoni helyzetére figyelemmel állapítja meg, összege azonban nem lehetne kevesebb hárommillió forintnál. A büntetőeljárási törvény módosítását célzó javaslatot az elmúlt hetekben több bírálat érte. Az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek mellett a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma szerint is alkotmányellenes az előterjesztés több pontja, az őrizet időtartamának meghosszabbítása mellett például az, hogy a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, mely bíróság az illetékes. Az LB bírái azt is kifogásolták, hogy a törvényjavaslat szűkíti a nyomozás során hozott egyes határozattípusok elleni panaszjogot. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés. —– Változnak az önkormányzatok adósságrendezésének szabályai Megváltoznak a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő szabályok a parlament hétfői döntésével. A válságköltségvetés elkészítésére a jövőben 60 helyett 90 nap áll a helyhatóságok rendelkezésére, az adósságrendezési eljárás megindítása pedig csak a képviselő-testület, illetve a közgyűlés felhatalmazásával lesz lehetséges. A fideszes Kósa Lajos és Kocsis Máté, valamint a kereszténydemokrata Habis László előterjesztését a kormánypártok támogatásával fogadta el az Országgyűlés. A változtatás alapján a fővárosi vagy megyei kormányhivatal hívja össze a képviselő-testület ülését, ha a polgármester az erre vonatkozó indítványnak tizenöt napon belül nem tett eleget. Ebben az esetben az ülést a testület tagjai közül választott levezető elnök vezeti, és ő írja alá az önkormányzati rendeletet is. A kormánypárti politikusok javaslatukat azzal indokolták, hogy amíg az előző tizenöt évben mintegy negyven, döntősen kis költségvetésű önkormányzat vált fizetésképtelenné, az elmúlt évben már nagyobb városokban és egy megyei önkormányzat esetében is szükségessé vált az adósságkezelés, a hatályos jogszabály azonban nem alkalmas erre. Hangsúlyozták, hogy a kormány az önkormányzati törvény tárgyalásakor átfogóan akarja rendezni a kérdést, de kisebb módosítások elvégzése sürgősen indokolt. Az indítvány újraszabályozza az adósságrendezésbe bevonható vagyon körét, illetve bővítette azoknak a vagyonelemeknek a listáját, amelyek nem vonhatók el így. Az adósságrendezésbe nem vonható körbe tartoznak az államtól a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve ide sorolták az olyan feladatok ellátásához kapcsolódó vagyont, amelyekhez az állam támogatást biztosít. Ebbe a körbe tartoznak a többi között az érintett helyi önkormányzati társulások és a kisebbségi önkormányzatok bevételei és pénzeszközei, valamint a pályázaton elnyert, célhoz kötötten felhasználható fejlesztési és működési források önerőrésze. Mivel a helyi önkormányzatok adósságállománya felerészt devizában keletkezett, a törvény lehetővé teszi, hogy a reorganizációs hitel euróban vagy svájci frankban is folyósítható legyen, azzal, hogy a kamattámogatás forintban jár. Az adósságrendezés megindításától az eljárás lezárásáig a szakminiszter egyedi döntése alapján beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel az európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján engedélyezett beruházások szerepelhetnek.