Senki nincs abban a helyzetben – sem Magyarországon, sem azon kívül -, hogy megkérdőjelezze a magyar emberek akaratát, márpedig „a magyar emberek világosan és egyértelműen kifejezték az akaratukat tavaly tavasszal, amikor az ország megújítására és átszervezésére adtak világos felhatalmazást a kormánynak”. – így reagált Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője szerdán újságírók előtt az amerikai helyettes külügyi államtitkár kijelentéseire.

Thomas Melia kedden fejezte ki aggodalmát a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán. Szijjártó Péter leszögezte: az új alaptörvény parlamenti elfogadását „minden idők legszélesebb körű nemzeti konzultációja” előzte meg, amely minden magyar ember számára megadta a lehetőséget, hogy elmondják, mit szeretnének és mit nem szeretnének látni az új alaptörvényben. „Ennél átláthatóbb és demokratikusabb folyamat nem előzhette volna meg az alaptörvény parlamenti elfogadását” – tette hozzá. —– Tökéletesen illeszkedik Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, a magyar kormány csalódással értesült Thomas Melia nyilatkozatáról, amely Magyarország „egypárti” kormányának bemutatásával kezdi nyilatkozatát, holott a magyar kabinetet két pártból álló szövetség vezeti, amelynek tagjai a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt. A kormány képviselője hangsúlyozza: az új magyar alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz és standardokhoz, az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint pedig „egy a demokrácián, a jog uralmán, és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre”. Kovács Zoltán továbbá arra is emlékeztet, hogy az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálta a magyar médiatörvényt, majd néhány apró kiegészítés után megállapította, hogy összhangban áll az európai jog- és normarendszerrel. Az új magyar egyházi törvény – a magyar alkotmánnyal párhuzamosan – elismeri az egyén teljes és elidegeníthetetlen jogát a vallása megválasztására és hite szerinti gyakorlására, mind egyénileg, mind kollektíven – fejti ki az államtitkár. Kiemeli: az állam ugyanakkor elismer 14 egyházat, amelyek szerteágazó és társadalmilag jelentős oktatási és humanitárius tevékenységük miatt megkülönböztetett állami támogatásban részesülhetnek. A „vallásszabadság atmoszféráját” a legkevésbé sem érinti az egyházi szervezetekről szóló törvény, hiszen a vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amelyet a legmagasabb fokon élvez védettséget: az alkotmányban- fűzi hozzá. Kovács Zoltán emellett hangsúlyozza azt is, hogy a magyar kormány ahogyan eddig, úgy most is készen áll arra, hogy részletes információt szolgáltasson az Országgyűlés törvényalkotási tevékenységéről.