Minden korosztály számára érdekes és vonzó programokkal gazdagított rendezvényekkel várták az érdeklődőket a Pákozdi Katonai Emlékparkba a szervezők a Honvéd Fesztiválra. A pákozdi csata máig ható üzenetéről beszéltek az emlékezők.

Igazi családi programra alkalmas kiránduló idő fogadta mindazokat, akik az öt napon át tartó, számos érdekes programot kínáló Honvéd Fesztivál-sorozat napjai során szeptember 25-én, vasárnap délelőtt ellátogattak a Pákozdi Katonai Emlékparkba. Székesfehérvár és Fejér megye önkormányzata, a Székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság, valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének összefogásában megvalósuló rendezvényen a megemlékező beszédek 1848-as forradalom és szabadságharc a térségben megvívott győztes csatájáról szóltak. Elsőként dr. Gyuricza Béla vezérezredes, a HTBK alapítója, örökös elnökének emléktáblája előtt rótta le kegyletét Dr. Cser- Palkovics András, országgyűlési képviselő, Székesfehérvár polgármestere, Vargha Tamás, országgyűlési képviselő, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Kovács József altábornagy, a Székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka. A megemlékezések a történelmi obeliszk tövében folytatódtak, ahol elsőként Takács János, Pákozd polgármestere beszélt. Emlékeztetett, elsőként a török időkben Székesfehérvár védelmében folytattak küzdelmet a katonák a térségben az ellenséggel, de máig a legemlékezetesebb az 1848.-ban itt lezajlott győztes ütközet. A katonai emlékpark megvalósulásával Pákozd megnyerte a harmadik csatáját is. – A magyar honvédek a legtöbbet tették itt meg, amit ember megtehet a hazája érdekében. Saját életüket áldozták fel – ezeket a gondolatokat már Dr. Cser-Palkovics András polgármester, a HTBK elnöke fogalmazta meg. Egyúttal köszönetet mondott azért, hogy méltó módon ápolják a katonahősök emlékét. A katonai emlékhelyről szólva elmondta: nem pár hónap leforgása alatt, hanem hosszú évek munkája révén, a baráti kör tagjainak, a civil szervezetek, a honvédség, a polgármesteri hivatal, és a honvédelmi minisztérium összefogásában valósulhatott meg. A munka tovább folytatódik, az emlékhelyet tovább fejlesztik. Pár hét múlva újabb, az 1956-os mártírok emlékművét avatják fel Pákozdon. Dr. Hermann Róbert történész, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese Móga János altábornagy életútjának nevezetes, hol dicsőséges, hol pedig drámai fordulatokkal tarkított pillanatait elevenítette fel. Ezt követően Vargha Tamás megyei elnök köszöntötte az emlékezőket. – Sokan állítják, kesergő nemzet vagyunk, a világképünk pesszimista, történelem szemléletünket nemzeti tragédiák formálták. A nemzeti karakterünk uralkodó elme a borúlátás – fogalmazott. Valódi hős a pákozdi csata fővezére, Móga János, aki a vonakodó Teleki Ádám helyett vállalta el a főparancsnokságot. 1848. szeptemberében Jellasics horváth bán seregével Pest felé tartott, 29-én pedig Móga – jórészt újoncokból álló – serege Pákozd-Sukoró térségében visszaverte és meghátrálásra késztette a bán csapatait. – Móga emlékét ettől a naptól szobor is őrzi a nemzet emlékezetében – hangsúlyozta Vargha Tamás, hozzátéve, a tábornok neve végérvényesen összeforrt a pákozdi diadallal. A beszédek elhangzását követően Dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a város és a megye vezetőjével, valamint Pákozd polgármesterével közösen leplezte le az obeliszk szomszédságában elhelyezett, Móga Jánost ábrázoló szobrot, Árvai János nyugállományú alezredes-katonaszobrász és Richter Ferenc kőfaragó munkáját. – Példaértékű, egy valóságos nemzeti emlékhelyen lehetünk. Az emlékezés pedig erősíti bennünk az összetartozás érzését – fogalmazott Dr. Simicskó István, felelevenítve, hogy 1848. szeptember végén 43 ezres sereget vonultatott fel Jellasics bán, tizenhétezer főnél alig valamivel nagyobb létszámú magyar csapattal szemben. Két és félszeres volt a túlerő. A komoly reguláris erővel szemben egy gyorsan kiképzett, gyakorlattal nem rendelkező sereg állt szemben. Két császári és királyi altábornagy és két nagy tudású hadvezér nézett farkasszemet egymással. Mégis a magyar honvédség katonái és nemzetőrei győztek. Ennek titka minden bizonnyal a hazaszeretetben rejtőzik, hiszen a szeretet csodákra képes. Az államtitkár úgy fogalmazott: Ha baj közeleg, a magyar ember képes összefogni, képesek egymásba kapaszkodni, veszélyt leküzdeni. Ez történt a Pákozdon is. Jellasics célja a magyar honvédség legyőzése és a magyar királyság fővárosának elfoglalása volt. A magyarok célja pedig, hogy minden áron megállítsák Jellasics seregét. Sikerült nekik, habár többszörös túlerővel álltak szemben. A győzelemmel időt nyertek az ország megerősítéséhez. – A magyar harcoló honvédeknek köszönhető, hogy a 19. századi európai forradalmak között a magyaroké tartott ki legtovább – mondta el az államtitkár és azt is hozzátette, a honvédelem ügye nemzeti ügy- s ez a célunk mai is. Nem kell forradalom és harc, békés időszakban is van veszély, amely a hazánkra leselkedik. Példaként a globalizációt említette, amelynek különböző kihívásai a hagyományainkat, értékeinket különösen is veszélyezteti. Ezért a nemzeti értékeink megerősítését segítő döntésekre van szükség, melyek kultúránkat békeidőszakban is megóvja. Az emlékmű talpazatánál helyezték el a kegyelet és emlékezés virágait a Honvédelmi Minisztérium, a megye és a város vezetői, a fegyveres testületek, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői.