Ma Ferenc névnap van.
2026. 05. 11., hétfő
Székesfehérvár most: 21°C, borús égbolt

Papcsák: Meg lehetett volna akadályozni a deviza-eladósodást

A lakáshitelek jogosultsági feltételeinek szigorodását, a személyijövedelemadó-kedvezmények és a támogatott forinthitelezés megszüntetését jelöli meg egyebek mellett a háztartások devizában történő eladósodásának okai között az az elnöki áttekintés, amelyet Papcsák Ferenc (Fidesz) készített a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának keddi ülésére.

Papcsák Ferenc az ülést követően újságíróknak elmondta: a dokumentum 1998-tól napjainkig kronologikus sorrendbe veszi az eseményeket; az áttekintésben vannak szakmai megállapítások is, amelyek lényegében a bizottsági munkát készítik elő. Az albizottság elnöke úgy vélekedett: a 2002-ben indult folyamat hatására – „mely szerint az otthonteremtési támogatásokat leépítették, a kamattámogatást egyre inkább visszaszorították a kedvezményes forinthitelek mögül -, nyilvánvalóan az emberek elmentek a devizahitelek irányába”. Mint mondta, erre vonatkozóan az is megállapítható, hogy a nemzetközi szervezeteken túl a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is többször felhívta a kormány figyelmét, hogy avatkozzon be, mert ez a folyamat nagyon káros lesz. A bizottsági ülésen Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: a közgazdasági ösztönzőket a szabályzó hatóságok tudták volna kezelni, az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak lettek volna eszközei a beavatkozásra. Az esetleges megoldások között említette a kamattámogatási rendszer megtartását, illetve a pénzintézeteket érintő szabályozásokat, egyebek mellett a hitelnyújtás területén. Jelezte azt is, hogy a „kockázatos termékek” kapcsán fel kellett volna hívni a lakosság figyelmét a veszélyekre. Az ülésen Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik képviselője a hitelkárosultak meghallgatását kérte a testülettől, és az általuk készített 12 pontos petíciót ajánlotta a képviselők figyelmébe. Az MSZP-s Ipkovich György pedig időhiányra hivatkozva nem kívánt érdemi álláspontot kifejteni. Az elnöki áttekintésből a többi között az derül ki, hogy az 1998 és 2002 között kialakított lakástámogatási rendszerre fordított költségvetési kiadások megtérültek, 2001-től a forintalapú hitelállomány erőteljes növekedésnek indult, 2002-re a kamattámogatott kölcsönök ügyfelei már csak 6 százalék kamatot fizettek. A dokumentum arról is beszámol: 2003 közepétől a lakáshitelek jogosultsági feltételei jelentősen szigorodtak, az szja-kedvezményeket korlátozták, majd 2007-től megszüntették. A támogatott forinthitelek felvételi lehetőségének beszűkülésével párhuzamosan felfutott az ingatlanfedezettel nyújtott devizaalapú hitelállomány – olvasható a tájékoztatóban. Ez kitér arra is, hogy 2003 decemberében még csak az összes lakáscélú hitel alig több mint egy százaléka volt devizaalapú, 2004-től a hitelállomány növekedése már szinte teljes egészében a devizahitelezés eredménye, minden harmadik háztartásnak lett deviza – főleg svájci frank – alapú hitele. A dokumentum szerint jelenleg a lakossági devizahitelek állománya mintegy 6,6 ezermilliárd forint, ami a 2010-es GDP 24 százaléka. A tájékoztató áttekinti a kormányváltás óta megtett intézkedéseket is, amelyek között sorra veszi a kilakoltatási moratóriumot, a devizaalapú jelzáloghitelezés korlátozását, az otthonvédelmi akciótervet, valamint az árfolyamrögzítést. Papcsák Ferenc arról is beszámolt, hogy a testület következő ülésén – amely jövő kedden lesz – szeretnék meghallgatni a volt pénzügyminisztereket: Draskovics Tibort, László Csabát, Veres Jánost és Oszkó Pétert. Az albizottság arra várja tőlük a választ, hogy „miért engedték elszabadulni a devizahitelezést”. A testület elnöke szerint nagyon fontos, hogy kiderüljön, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket a második Orbán-kormány a kormányváltás után megtett, azt „miért nem tették meg ők, amikor hatalmon voltak”. A fideszes politikus a későbbiekben szükségesnek tartja meghallgatni az MNB volt és jelenlegi vezetőit, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) volt és jelenlegi vezetőit, a bankfelügyeletet és hitelkárosultakat.

Fehérvári Hírek

Fontosnak tartjuk az adatvédelmet

Weboldalunk sütiket használ, hogy a lehető legjobb élményt nyújtsa. Ezek segítenek megjegyezni a beállításokat és gördülékenyebbé tenni a visszatérést. Az „Összes elfogadása” gombra kattintva hozzájárul valamennyi süti használatához.