Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE 1987 óta minden év május utolsó napján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ráirányítja a figyelmet a cigarettázás ártalmaira és hangsúlyozza a dohányzásmentes életmód előnyeit. Magyarországon a felnőtt lakosság 31%-a dohányzik. A dohányzó környezet nemcsak a dohányzási szokások kialakulásának kedvez a nemdohányzók esetében, hanem a passzív dohányzás által okozott egészségkárosodások kialakulásának esélyét is növeli.

A Dohányzás Fókuszpont 2009-es felmérései alapján Magyarországon a felnőtt lakosság 31%-a dohányzott. A dohányzók aránya nőknél 40-49 éves korcsoportnál a legmagasabb (41%), férfiaknál ez a szám 20-24 éves kor közé tehető (46%), vagyis ebben a korcsoportban majdnem minden második férfi dohányzott 2009-ben! A felnőttkori dohányzási szokások – felnőttek 27 %-a napi rendszerességgel gyújt rá – kialakulására nagy befolyással van fiatalkorban a családi, baráti társaság. A szűk szociális környezet a modellkövetés hatásmechanizmusán keresztül hajlamosít a dohányzás, mint egészségre káros viselkedés elsajátítására. A felnőtt dohányosoknak, – akik 16 évesen vagy korábban kezdtek el dohányozni – szüleik nagy arányban voltak dohányzók (apa: 76 %; anya: 50 %). A nemdohányzók több mint 50 %-nál a családban nincs egy dohányzó személy sem. A dohányzó környezet nemcsak a dohányzási szokások kialakulásának kedvez a nemdohányzók esetében, hanem a passzív dohányzás által okozott egészségkárosodások kialakulásának esélyét is növeli. A dohányosok (elmúlt 30 napban dohányzott) dohányzó családtagjainak aránya a 2007-es Gallup kutatás adatai alapján A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey – GYTS) elnevezésű, a világ sok országára kiterjedő kutatási projekt 2008-as adatfelvétele is igazolta, hogy kiemelt figyelmet érdemel gyermekkorban, fiatalkorban történő dohányzás, illetve a gyermekeket, fiatalokat érő dohányfüst expozíció. Vizsgálatuk szerint hazánkban a 13-15 éves tanulók több mint fele (57.9%) kipróbálta már a cigarettát élete során (fiúk: 56,5%, lányok: 58,4%). Ezen belül a valaha dohányzóknak 18%-a 10 éves kora előtt szívta el az első slukkot. Hozzávetőlegesen a tanulók egynegyede dohányos, azaz dohányzott az elmúlt 30 napban. Továbbá a tanulók kb. felének (50.7%) legalább az egyik szülője, míg a válaszadók közel negyedének (22.2%) a legjobb barátja is dohányzik. A passzív dohányzás jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorítás fontos területe. A passzív dohányzás teher csökkentésének összetevője olyan programok megvalósítása és széleskörű elterjesztése az óvodáskortól általános, majd középiskolás koron át egészen a felsőoktatásig, amelynek lényeges eleme a dohányfüst expozícióval járó helyzetek kerülése a megfelelő attitűd és viselkedésformák készségszintű kialakításával. 2013-ban Fejér megye területén közel 1000 ellenőrzést végeztek a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv munkatársai, melyek során csupán néhány esetben kellett intézkedni. Továbbra is elmondható, hogy az állampolgárok többsége jogkövető magatartást folytat. Megértették, s megfelelően viszonyulnak a törvényhez. Fejér megyében 23 óvoda 220 dolgozója, és 1900 szülő mondhatja, hogy megtette az első lépést a felnövekvő generáció egészségéért. 2013-ban 23 darab „Füstmentes Óvoda” plakett hirdeti, hogy az intézmény egyetlen dolgozója sem dohányzik, és 960 gyermek számára a dohányzás megelőzés kiemelt feladatnak számított. A fiatalkorúak dohányzásával és passzív dohányzásával kapcsolatos statisztikai adatokban bekövetkező pozitív változásokat „A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény bevezetésétől, és a hazai dohányzás prevenciós tevékenységek sikeres megvalósításától várjuk. A pozitív tendencia alátámasztaná a hazánkban már közel 20 éve folyó óvodai és iskolai dohányzás prevenciós programok és a Népegészségügyi Egészségügyi Szervek, illetve védőnők által koordinált különböző megelőző tevékenységek hatékonyságát.