Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Az elmúlt esztendőben alapot ástunk és építkezésbe fogtunk, a társulat tagjai érezhetik, olyan valami épül, ahová jó tartozni – ezen gondolatokat fogalmazta meg a társulat évad zárójában Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója. A rendezvényen átadásra kerültek a szakmai elismerések és az elmúlt hónapok munkája is értékelésre került.

Némi iróniával kezdte a beszédét Szikora János. A Vörösmarty Színház igazgatója megemlítette: amikor azt kérdezik tőle, milyen évadja volt, röviden csak annyit válaszol, hogy hosszú. Az elmúlt hónapok az alapozás és a megnyugvás idejének számítottak. – Megnyugvásként éltük át, hiszen láthattuk, tapasztalhattuk, hogy valami új kezdődik. Az elmúlt évben alapot ástunk, építkezésbe fogtunk, valami szépet, jót és értelmeset szándékoztunk létrehozni. A társulat tagjai érezhetik, olyan valami épül, ahová jó tartozni. A köszöntő után az 1999 óta évről-évre átadásra kerülő Vörösmarty-gyűrű mecénása, Révész László üdvözölte a társulatot. Ígérte, hamarosan létrehozzák a Vörösmarty Alapítványt, amely a színház számára is fontos támogatási, pályázati lehetőségekben is segítséget kínál. Idén a rangos szakmai elismerést Egyed Attila színművész vette át, ám ez alkalommal nem csupán gyűrűvel gazdagodhatott, nem sokkal később már az „Évad színésze” elismerést is magáénak tudhatta. A munkatársak szavazata lapján az Évad legjobb dolgozója-díjat Zombai Katalin kapta. A következő években kell megoldani, hogy a színészeknek végre már ne kelljen ingázniuk, hanem a városhoz kötődve kulturált körülmények között találhassanak lakást- mondta el visszatekintésének kezdetén Szikora János, majd hozzátette, a megújult értékesítési és marketing csoport munkájának eredménye, hogy jelentős „tábort” sikerült a színház köré gyűjteni, s így több, mint 10 ezer fő bérletvásárlóval gyarapodtak. – Össztűzzel kezdtük az évadot. Ennek során elsősorban a gyermek – és ifjúsági közönséget céloztuk meg, a „Dzsungel könyve”, és a „A Hang-villa titka” című darabokkal – emelte ki,- hiszen ők egy nagyon fontos korosztály. A jövő közönsége, ezzel teljesen tisztában vagyunk. Koncepciónk a jövő évad műsortervében is tükröződni fog. A színház direktora az évad bemutatók során szerzett tapasztalatiról kifejtette: a „Bizánc” és „Don Carlos” című darabok olyan klasszikus drámaalkotások, mégis méltatlanul ritkán szerepelnek a színpadokon. – Bagó Bertalannal és Hargitai Ivánnal együtt valamennyiünk közös nevezője, hogy szeretettel vesszük a klasszikus értékeket, úgy, hogy közben a legkorszerűbb formai eszközökkel igyekszünk megvalósítani őket. Bizánc szakmai sikere vitathatatlan -folytatta az igazgató -, az élmény, amellyel a nézők távozhattak minden várakozást felülmúlt. A sikerhez párosult a debreceni bemutatójuk alkalmával szerzett kedvező tapasztalat, hiszen ott az utóbbi évek legnagyobb színházi sikereként értékelték. Az elmúlt évad bemutatóinak nagy részét tovább folytatják. A direktor önkritikusan ismerte el, hogy a „Rozsda lovag” című darabtól többet reméltek, mint amennyit végül „meghozott” a produkció. Most már valószínűnek látszik, hogy kedvezőbb lett volna, ha a darab az eredetileg tervezet Pelikán Kamara teremben kapott volna helyszínt, s nem viszik át a nagyszínpadra. A várakozásokkal ellentétben a „Sevillai borbély” komoly fogadtatásban részesült a közönségtől. Szikora szerint ez azt jelzi: a jól megválasztott darabbal és megfelelő színpadi környezetben helye van ennek a műfajnak Székesfehérváron – Erotikáról és szexről népszerűnek lenni úgy, hogy közönségsikert arassunk és közben kerüljük a vulgáris kifejezéseket, nos ez nagy teljesítmény – így értékelte a „telt házas” „ Közelebb (Closer)” bemutatóját az igazgató. A „Tanár Úr kérem !”- mel sem érték el a várt hatást – ismerte el a színház vezetője-, azonban ez nem a darabválasztásra vonatkozik, sokkal inkább a közönségre. Művészi értelemben kiváló produkció születette, de ez nem kisiskolásoknak való előadás. Ennek tapasztalatából az alkotás a következő évadban már a felnőtt bérletbe kerül át. Ezzel szemben a „Toldi” című előadás június első szombatjáig 50 bemutatót élt meg, s ebből csak a megyeszékhelyen 25 alkalmat. Szikora János büszkeséggel beszélt a nem szoros értelembe vett színházi produkciónak számító, mégis a teátrum valamennyi munkatársának odaadását igénylő Újszövetség Maratonról – Példa nélküli kezdeményezésnek számít országos szinten, de nagy valószínűséggel mondhatom, hogy világszínvonalon is – emelte ki. A kezdeményezés nem számít színház esztétikának, sokkal inkább erkölcsi tartalomnak, úgy, hogy közben a közönséget is bevonták a programba. A kezdeményezéssel évekre szóló hagyományt teremtett a Vörösmarty Színház. A színházépület 50. születésnapi ünnepségsorozatáról szólva kifejtette: megerősítette a tudatot, hogy a teátrum fontos a városnak. Némi humorral a nőnapi műsort Bagó Bertalan eddigi életművének egyik legjelentősebb állomásaként aposztrofálta, hiszen a produkcióval „nagyon kevés munkával komoly sikert” tudhat magának a rendező. Végezetül a tények számok tükrében Az Atlantisz – program keretében a színház a város 8 általános és középiskolájával kötött együttműködési megállapodást, s ezen túl 70 alkalommal húsz iskola körülbelül 1800 gyermekével foglalkozott. Sikeresen nyertek el pályázati forrásokat a Nemzetei Kulturális Alapnál. Rendkívüli irodalomóra kertében a művészek hat iskolában összesen tizennégy alkalommal mutatták be a „Petőfi for you” című műsorukat. Az „Azt mondom: színház” drámatörténeti órát összesen 14 alkalommal 320 diák előtt mutatták be 7 oktatási intézményben. A Szent István Emlékév nyitóeseményének számító Szent Imréhez szóló intelmeket az egyesített városi szavaló kórus 13 iskolájának 450 diákja szólaltatta meg Dr. Matuz János rendezésében. A teátrumba 15 alkalommal rendeztek az elmúlt évad során kulisszabejárást 300 gyermek számára, Kádár-Dombi Kata és Várkonyi Éva közreműködésével. Az igazgató emlékeztetett: az elkövetkezendő napokban, hetekben az önkormányzat és a színház összefogásában megvalósuló forgatókönyvírói műhely egy drogprevenciós témát feldolgozó kisjátékfilm megalkotásán dolgozik. A társulatot érintő változásokról megtudhattuk: egészségi állapotára hivatkozva még az évad kezdetén bejelentette nyugdíjba vonulását Bata János. Dósa Réka és Garamvölgyi István. Csizmadia Gergely, Quintus Konrád, Tóth Auguszta, Balogh Edina, Bartha László, Vámosi Máté és Orbán Eszter távozik a társulattól. Átszervezés miatt a korábbi stratégiai és fejlesztési igazgatóság megszűnik, egykori vezetőjével Csányi Jánossal azonban nem szakad meg a kapcsolat, hiszen immár a Színház és Film Intézet vezetőjeként a Vörösmarty Színházzal eseti szerződések útján kíván együtt dolgozni a későbbiekben is. Nyáron a Pelikán Udvarban zenés operett esteken találkozhat a közönség a művészekkel, a fővárosi Városmajorban pedig vendégjáték keretében mutatják be a „Család ellen nincs orvosság!” című darabot.