Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Magyarországon még gyerekcipőben jár a digitális rádiózás, amivel nem vagyunk egyedül Európában. Hasonló a helyzet az internetes műsorszolgáltatásokkal kapcsolatban. A műszaki-technikai feltételei utóbbinak már szinte mindenütt adottak, de ez önmagában nem elég.

Még az is kérdéses, hogy melyik technológia válhat a jelenlegi FM-sugárzás igazi konkurenciájává – írja a Marketing&Media legújabb száma, amely a piac több szereplőjét és az NMHH illetékesét is megszólaltatta.Bő hét évvel ezelőtt interjút készített a Marketing&Media Such Györggyel, a Magyar Rádió akkori elnökével. Az interjú előtt az elnök büszkén mutogatta az asztalán lévő digitális rádiókészüléket, és azt ecsetelte, hogy hamarosan ezek az eszközök teljesen átalakítják a rádiós piacot. Talán már a múlt homályába vész, de annak idején a közrádió csatornáinak is azért adták az MR1, MR2, MR3 elnevezést, hogy a leendő digitális rádiós piacon jobban beazonosíthatók legyenek. Az akkori rádióelnök várakozásai finoman szólva sem jöttek be, ma ugyanúgy megbámulnánk egy DAB-vételre alkalmas rádiókészüléket, mint 2008-ban Such irodájában. Arról nem is beszélve, hogy most talán még nehezebb jóslásokba bocsátkozni a rádiók digitalizációja kapcsán.Nemzetközi helyzetEz egyébként nem magyar sajátosság, egyelőre a nemzetközi tapasztalatok alapján sem mondható ki százszázalékos biztonsággal, hogy a jelenlegi FM-műsorszórást a DAB+-nak nevezett digitális technológia fogja váltani. Országonként ugyanis meglehetősen eltérők a tapasztalatok.Az éllovasnak Norvégia számít, ahol a DAB+-rendszerben 22, az analóg FM-hálózaton pedig csak öt rádió érhető el, és a lakosság több mint a fele már digitálisan rádiózik. Áprilisban be is jelentették, hogy 2017 folyamán – a világon elsőként – leállítják az FM-rádiók sugárzását. Ezen a téren még jól teljesít Nagy-Britannia, Dánia, Svájc vagy éppen Németország. A németeknél például már országszerte foghatók a digitális rádiók, az elérhető választék tartományonként különböző, az ország déli részén 69, északon 19 adó érhető el ebben a formában. Nem véletlen, hogy a közelmúltban a németeknél is felvetődött az analóg hálózat lekapcsolásának kérdése.Azonban nem mindenhol halad ilyen jól ez az új technológia. Kanadában például leállították a DAB+-teszteket, az Egyesült Államokban pedig egy másik rendszer, a HD Radio van elterjedőben, amelynek révén a meglévő FM-hálózatokat nem leváltják, hanem digitális csatornákkal egészítik ki, azaz egy hibrid megoldásról van szó.A digitális rádiós technológiának azzal is meg kell küzdenie, hogy az analóg piacon erős pozíciót szerzett szereplőknek egyáltalán nem érdekük, hogy a rádiós piacon is mihamarabb létrejöjjön a digitális átállás. Jól látszik ez Ausztriában, ahol hamarosan megkezdődik a DAB+ sugárzás, viszont a projektből az utolsó pillanatban kihátrált az osztrák közrádió és a leghallgatottabb kereskedelmi rádió, a Kronehit (hasonlóan domináns szereplők, mint nálunk a Magyar Rádió és a Class FM). Ez pedig azt jelenti, hogy a digitálisan elérhető műsorkínálat egyelőre kevésbé lesz vonzó, mint az analóg választék.Nincs rá igényMagyarországon évekkel ezelőtt egy DRM-nek nevezett digitális technológiát is teszteltek, a Magyar Katolikus Rádió volt ebben a közreműködő fél. Jelenleg a DAB+- rendszerű sugárzás érhető el Budapesten és környékén. A választékot olyan, az FM-sugárzásban is elérhető rádiók, mint a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, a Dankó, a Klubrádió, a Lánchíd Rádió, az InfoRádió, valamint a Magyar Katolikus Rádió jelentik.A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól megtudtuk, hogy a televíziós műsorszórással szemben a digitális rádiós átállásra nincs meghatározva határidő. A hálózat bővítésének tervezését elkezdték, de mivel a digitális rádióműsor-szórás iránt nincs jelentős igény, ezért a közeljövőben nem tervezik, hogy pályázatot írjanak ki egy országos hálózat kiépítésére. Egy analóg frekvencia helyén hiába lehetne tíz digitálisat indítani, erősen kérdéses, hogy a piac el tudna-e tartani a jelenleginél több rádiót. Ezzel pedig el is jutottunk a rádiós digitalizáció 22-es csapdájáig: amíg nincsenek érdeklődő rádiók, addig felesleges országos hálózatot építeni, és amíg nincs széles választékú országos hálózat, addig az emberek nem fognak DAB+-készülékeket vásárolni.Kicsi piac – nagy versenyA DAB+-sugárzás számára jelentős versenytársat jelentenek a különféle online és mobilos megoldások. Ezen a téren nemcsak a hagyományos rádiók mobilos hallgatására kell gondolni, hanem az olyan szolgáltatások elterjedésére, mint a Deezer vagy a Spotify. A különféle online megoldások azonban nagy tömegeket jelenleg nem érnek el. Legalábbis még. Nem kétséges, hogy az internet globális térhódításával a vezető szerepet előbb-utóbb át fogják venni a világhálón elérhető rádióműsorok. Csak idő kérdése, hogy mikor.