Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Folyamatos az aratásban és a betakarításban résztvevő munkagépek tűzvédelmi megfelelőségének vizsgálata. A székesfehérvári katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályának szakemberei is részt vettek most egy gépszemlén a megyeszékhelyen.

Az aratást és a hozzá kapcsolódó munkálatokat csak olyan gépekkel lehet elvégezni, amelyek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítás előtt gépszemlén elvégezték. A vizsgálat tervezett időpontját ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén tíz nappal korábban írásban be kell jelenteni az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek. A szemléről jegyzőkönyv készül, amelynek egy példányát a járművön kell elhelyezni. A székesfehérvári katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályának szakemberei a pénteki szemlén megvizsgálták többek között a járművek általános műszaki állapotát, az előírt tűzoltó készülékek meglétét, megfelelőségét és karbantartottságát, a kipufogó rendszert és az akkumulátor burkolatát, rögzítettségét. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng meggyújthat. Gabonatáblán dohányozni még a vezetőfülkében sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre lehet dohányzó helyet kijelölni, és ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántás kialakítása kötelező. Ugyanilyen védőszántás szükséges akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább tizenöt méter távolságban leállítani. A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.