Tökéletes futóidő és remek szervezés jellemezte a Várpalotán megrendezett futóversenyt. A félmaratonon 10 és 4 km-es távok várták a sportolókat. Az indulók között volt a kincsesbányai Szatzker Csaba is, aki korosztályában első helyezést ér el mindkét távon! E kiváló eredmény pedig úgy sikerült elérnie, hogy nemrég épült fel sérüléséből.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE „Ahhoz, hogy ide eljussak, több hónapig tartó sérülésből kellett kilábalnom.” – mesélte lapunknak Csaba – „Kálváriám májusban kezdődött, achilles-ín sérülésem semmi jóval nem biztatott.” Szerencsére – az amúgy remek futó – Gyarmati doktor hatékony terápiája, valamint a fokozatos, folyamatos nyújtások, erősítések, s az SMR henger következetes használata, a sok-sok úszás, a könnyű, erdei talajon történő futások lassan, de meghozták eredményüket.
A sérülés tehát már a múlté, de az úszást és a regenerációs gyakorlatokat mégsem hanyagolta és hanyagolja el a senior futó, hiszen jól tudja, hogy milyen fontos a prevenció, s azóta e tevékenységek a megelőzést szolgálják.
„Ismerőseimtől megkaptam a szokásos nem vagyok normális jelzőket a két versenytávon történő indulás miatt, de csak nevettem rajtuk.” – vallotta be Csaba, aki most mindkét távon elindult, s úgy, hogy csupán fél órát pihent a 4 km után, s a 10 km előtt. „Látszólag a 4 km a könnyebb táv, azonban nem véletlenül keletkezett futók körében az a mondás, hogy nem a távolság, hanem a tempó öl.” – mondta – „ 170-180-as pulzussal futni legalább 15 percen keresztül nem egyszerű mutatvány, főleg 50 felett. Szerencsére szeretem is, bírom is ezt az állapotot, így itt abszolút 5-ik helyen, korosztályomban pedig az első helyen végeztem.” Ezt követte egy gyors póló csere, és már készülődhetett is a 10 km és a félmaraton közös rajtjához. Itt olasz-kenyai és osztrák futók is rajthoz álltak. A verseny érdekessége az volt, hogy építési területen, a várost hamarosan elkerülő körgyűrűn futottak több kilométert. „Fáradt lábakkal kezdetem el, ami fokozatosan oldódott és a táv feléhez vivő több mint két km hosszú emelkedőn már egész jó erőben futottam felfele.” – emlékezett vissza a sportoló -„ Az erőből maradt a táv második felére is, így a lejtőkön dinamikusan tudtam haladni, a kisebb emelkedőkön meg szinte lendületből tudtam átfutni. A célba persze nagyon kimerülten érkeztem, de azzal a kellemes érzéssel, hogy amit terveztem, azt megcsináltam. 10 km-n az abszolút hatodik hely mellett, korosztályomban első lettem.”