„Ne nyúlj a kaktuszhoz!” Nincs szülő, kinek szájából ne hangozna el e mondat, hiszen senki se szeretné, ha gyermeke apró kis tüskékkel tűzdelné meg kezeit és fájdalmasan vakarózna órákon át. Ugyanígy vagyunk a fügekaktusszal is: a gyerek ne érintse meg! Mi viszont megfogjuk, s óvatosan lehúzzuk a héját, mert a belseje finomságot rejt. Az pedig normális, hogy nincs hámozás láthatatlan, picurka szúrások nélkül. De elviseljük, mert vágyunk a végeredményre, a sárga vagy piros gyümölcshúsra!

A lányom imádja a fügekaktuszt. Bár már tinédzser korba lépett, mégis rám bízza e gyümölcs meghámozását, amit lehet a tenyérbe fektetett kézzel elvégezni (fügekaktusz a bal kézbe, a másikba a kés és kezdődik a külső rész lehúzása), vagy szúrhatjuk villára is a finomságot, hogy elkerüljük a pici tüskéket (de nekem még így se sikerült soha megúsznom szúrás nélkül, bár lehet, hogy nem vagyok elég ügyes, és másnak egyből összejön a tökéletes kivitelezés).Szüleim kertjéből hiányzik e növény, így bio-szüret helyett a boltból szerzem be a fügekaktuszt (hatos/nyolcas csomagolásban kapható általában). Vasi Szabó Jánosnál viszont rengeteg ilyen gyümölcs terem. A témában írt cikk elolvasható az alábbi linkre kattintva:http://fmc.hu/2017/12/24/ne-nyulj-a-kaktuszhoz-kiveve-ha-meg-akarod-enni/