A kaktuszt nemhiába emlegetik a lusta ember virágaként, hiszen hetekig is jól elvan mindenféle gondoskodás (öntözés) nélkül. Csupán napfény és meleg kell neki, mert többnyire nem télálló. Nyáron egy ilyen növénynek a kertben a helye, és csodás virágokkal hálálja meg a legkisebb törődést is.

Családi ünnepséget tartottunk a testvéremnél. A bográcsban rotyogott a pörkölt, a konyhából sütemény illat surrant ki kacagva, a kerti pavilon alatt pedig víg csevej folyt a testes bor kortyolgatása közben. A Nap olykor-olykor belemart bőrünkbe, majd át-átváltott lágyabb, enyhébb simogatásba, hogy ne meneküljünk el előle végleg az árnyékba, s bőszen megajándékozta mosolyával a kerti növényeket is. A nővérem kertjében lévő egyik kaktusz tüskéje (Fotó: Temesvári Márta) Köztük egy kissé átalakított boroshordót, mely tökéletes bölcsőként funkcionált a nővérem kaktuszai számára: oly’ csodás növények nevelkedtek az abroncs ölelésében, hogy az ebéd elfogyasztása után hamarosan mellőztem rokonaimat, s az időt a precíz tüskéknek, az éppen virágba boruló bimbóknak szenteltem. Bár csak egy telefon volt nálam, mégsem bírtam megállni, hogy ne örökítsek meg egy-egy részletet: e fotók díszítik ezt a cikket is. Csodás kaktuszok a nővérem kertjében (Fotó: Temesvári Márta) A kaktuszoknak rengeteg fajtája létezik. Pár éve írtam már a karácsonyi kaktuszról, tavaly pedig a fügekaktuszt is bemutattam, mivel a kaktusz gyümölcse, a tuna a lányom egyik kedvenc étele. A kaktuszoknak rengeteg fajtája létezik (Fotó: Temesvári Márta) A kaktuszok többnyire nem télállóak. Fényigényük nagyon nagy: napi 4-5 óra napsütésre szükségük van, nyáron pedig a szabadba vágynak. Már májusban, a fagyok elmúltával kitehetjük őket a kertbe vagy balkonra, de lehetőleg védett helyre, mert a sok esőt nem szeretik. Sokszor pont a túlöntözés miatt pusztulnak el. Származási helyük nemhiába Amerika trópusi, szubtrópusi sivatagos vagy száraz hegyvidéki területein található. A kaktuszok a tüskéikben tárolják a vizet (Fotó: Temesvári Márta) Visszakanyarodva az öntözéshez: hiába látjuk porladónak a földet alattuk, elég csak havonta egyszer-kétszer egy kis vizet locsolni rájuk (negyedannyit, mint amennyire gondolnánk, hogy szükségük van), bár virágzáskor egy kicsit megborulhat kezünkben a kanna, és a növekedési időszakban (május-június, szeptember-október) is több nedvesség érheti őket. Télen, a pihenő időszakban még kevesebb vizet igényelnek, olyankor az 5-15 fokban érzik jól magukat. A kaktusz nem szereti a sok vizet (Fotó: Temesvári Márta) Ha a földbe dugjuk az ujjunkat, és nedvességet tapasztalunk, akkor semmiképp se itassuk tovább a növényt, mert elrohad! A túlöntözés és az elégtelen fényviszonyok gombás megbetegedést okoznak. Ha ilyen problémát tapasztalunk, tegyük a legnaposabb helyre a cserepet, mert a növény sokszor magától legyőzi ezt a betegséget pár hét alatt. Jó tudni azt is, hogy a kaktusz a lágy vizet, esővizet szereti a legjobban. A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:http://www.fmc.hu/2018/09/15/a-lusta-ember-viraga-a-kaktusz/