A pénteki ülésén tárgyalta a város 2020-es költségvetését Székesfehérvár Közgyűlése. A 67,4 milliárd forintos összbevétel optimális és stabil működésre, fenntartható fejlesztések megvalósítására ad lehetőséget, mindezt úgy, hogy továbbra is hitel felvétele nélkül gazdálkodik az önkormányzat. A legfontosabb saját bevétel pedig a 20,1 milliárd forintos iparűzési adó. Végül 16 igen és 4 nem szavazat mellett fogadta el a költségvetést a testület, ami a közel 33 milliárdnyi fejlesztés mellett több mint 660 milliós béremelést is tartalmaz.

Az év legfontosabb vitája és közgyűlése zajlott ma Székesfehérváron, ahol hosszú tanácskozás után 16 igen, 4 nem szavazattal fogadta el a Közgyűlés a város 2020. évi költségvetését.

Az önkormányzat összbevétele 67,4 milliárd forint: a költségvetés 25,8 milliárd forint saját bevétellel számol, amiből kiemelkedik a 20,1 milliárd forint iparűzési adó – ez a legfontosabb alapja a város stabil gazdálkodásának és fejlődésének.

A működtetésre, térségi feladatellátásra közel 31 milliárd forintot költ az Önkormányzat, míg fejlesztésekre, felújításokra közel 33 milliárd forintot. Fontos adat a gazdálkodási és céltartalék: ez a 3,6 milliárd forint jelzi azt a törekvést, hogy az önkormányzat továbbra is hitelfelvétel nélkül gazdálkodik, megtakarításaival pedig felkészül vis major helyzetekre is.

A teljes intézményi struktúra fenntartására 14,16 milliárd forintot költ idén a város, ebből az egészségügyi, szociális ágazat 3,3 milliárd, az oktatási ágazat 4,3 milliárd, a kulturális ágazat pedig 3,5 milliárd forint. A béremelés költségvetése 662,7 millió forint (a minimálbér emelése, a garantált bérminimum és egyéb önkormányzati bérintézkedések együttes hatása, melynek részbeni fedezete tervezetten állami finanszírozással valósul meg), ami ettől kezdve minden évben jelentkezni fog. Az Önkormányzat továbbra is biztosítja a közalkalmazottak részére a bruttó 150 ezer forint/év/álláshely cafetéria összeget a SZÉP kártyával, ami 242,9 millió forintot jelent. Az Önkormányzatnál tervezett ágazati kiadások 12,2 milliárd forintot tesznek ki, amiből a humán és jóléti szolgáltatás kiadásai 3,6 milliárd, a város-, község- és ingatlangazdálkodása pedig 8,6 milliárd forint.

Majdnem 33 milliárd forintot fordíthat a város fejlesztésekre: ebből 17,6 milliárd forint az állami, 8,5 milliárd forint az uniós forrásból megvalósított fejlesztés, míg az önkormányzati, azaz saját erőből 6,8 milliárd forint áll rendelkezésre.