Mottó: Közeledik a 100. évforduló. 2020-at írunk, kerek száz évvel többet, mint 1920-ban. Ez az év – nem tetszés kérdése – arról szól, amelyben szellem, test és lélek a Kárpát-medencében szétszakíttatott. Itt állunk, mi magyarok száz év után is darabjainkra hullva, több százezres, milliós lélekszámú nemzetrészeink porladó hősi emlékei felett időnként elnémulva, a kiutat keresve, „feltámadásra” várva. „Csak még egyszer előre!”, s a száz év, mint többezer korábban, sem lehet-lesz hiába!
Egy rég várt este Pap Gábor művészettörténésszel Ha kedd, akkor Hétvezér Est… Pap Gábor: A Napút festője – Csontváry Kosztka Tivadar élete
Mottó: Közeledik a 100. évforduló. 2020-at írunk, kerek száz évvel többet, mint 1920-ban. Ez az év – nem tetszés kérdése – arról szól, amelyben szellem, test és lélek a Kárpát-medencében szétszakíttatott. Itt állunk, mi magyarok száz év után is darabjainkra hullva, több százezres, milliós lélekszámú nemzetrészeink porladó hősi emlékei felett időnként elnémulva, a kiutat keresve, „feltámadásra” várva. „Csak még egyszer előre!”, s a száz év, mint többezer korábban, sem lehet-lesz hiába!
Ünnepi estek ezek sorozatunk életében, ahogy – nem kevesebb, mint – az 500. előadás közeleg. A megelőző, a 496. Hétvezér Est éppen a Magyarok Szövetsége Fejér megyei megalakulásának 11. évfordulójára esett, s ez akkor is ünnepi marad, ha az előadást a magyarság számára egy drámai esemény 75. évfordulójára, a Buda vári kitörésre emlékezés keretezte az előadás előtt a helyszínen, majd az előadás után a Hősök terén a fekvő katonánál.
Ünnepi estre készülünk megint, hiszen Pap Gábor művészettörténész, a Magyarok Szövetsége célkitűzéseit megalkotó hajdani Börzsönyi Nemzeti Tanács tagja lesz – ím már második alkalommal – a 497. Hétvezér Est vendége. Az egyik legjelentősebb tanítónkként számon tartott, egyben több tucatnyi könyv szerzőjeként és világhálós előadás főszereplőjeként közismert előadónk hosszú idő után lesz újra vendégünk, azonban most egy elévülhetetlen, újabb és újabb kiadásokat megélt könyv bemutatójával örvendeztet meg minket.
Pap Gábor: A Napút festője – Csontváry Kosztka Tivadar A könyv első kiadása már 1992-ben megjelent, majd az érdeklődésre tekintettel – 1998-ban, 2011-ben is – újabb kiadásokat élt meg. A könyv azon kívül, hogy közérthetően tárja elénk Csontváry Kosztka Tivadar „táltosi” minőségű zsenialitását, útmutatóként szolgál a „Napút” követőinek. A könyv fejezetei kiállításokat is ihlettek „Csontváry és a Napút”, „Csontváry téridő-szemlélete”, „Csontváry mitikus történelem-szemlélete” vagy „Csontváry a kortársak között” címmel. Maga a szerző is folytatta tanulmányát Munkácsy és a Napút (2016) című könyvével.
Csontváry megítélése időről időre változott, sokan, sokszor nem értették festőzsenijének mibenlétét. Budapesten találkozhattunk – nem is oly régen – olyan kiállítással, tárlatokkal is, mintha Csontváry egy őrült patikus lett volna csupán, aki még rajzolni sem tudott, nemhogy festeni. Sokunknak ez hihetetlennek tűnhet, ám létezik ilyen vélemény is …
A kötet rendkívül logikusan felépített fejezeteiben elénk tárul a Kisszebenben született későbbi gyógyszerész zsenialitása.
Mi is a Napút? Mik a jelképei? Mik Csontváry műveiben? Mi a jelentősége ismerni, felismerni a jeleket? Mit üzent a mester korának, és az utókoroknak? Felismerhetőek-e és értelmezhetőek-e számunkra is az üzenetek. Ezekre az alapkérdésekre ad válaszokat a könyv rajzokkal, ábrákkal segítve, alátámasztva a felismeréseket, azonban a válaszok további kérdéseket vetnek fel.
Csontváry képeiben a Napút téridős varázsképekben jelenik meg előttünk, mint a távoli múltból hozott, azonban máig élő mesékben, a mester képeinek is több rétegű a megfejtése. A festményeken látható elsődleges képek mögül – a legkevésbé sem titkolt módon – rajzolódnak ki a képek „másodlagos”, akár harmadlagos – nem kevésbé lényeges – mondandói. Az Önarckép, az öreg halász és a Marokkói tanító ábrázolásai mind, mint „görbe tükrök” játszanak a szemlélővel. Mintha „Napútra” lépnénk mindannyian a festővel.
Csontváry elhívatottságának, fejlődésének történetét, önéletrajzi adatait szervesen egészítik, árnyalják képei. Csontváry önéletrajzi vallomása: „Te leszel a világ legnagyobb Napút-festője, nagyobb Raffaelnél.” csak művészetén keresztül érthető meg: milyen utat jár be a gyógyszerész festőként és fordítva? Mi ihlethette a mestert, kérdezi Pap Gábor is könyvében: „… dokumentum-csokrunkat azzal a céllal állítottuk össze, hogy konkrét adatokkal támasszuk alá egy régebbi megállapításunkat, mely szerint Csontváry valódi kortársai nem a vele egy időben vagy közelesen előtte-utána dolgozó hazai »jegyzett« festőművészek voltak, hanem a mindenkori népművészet névtelenül is kiváló mesterei.”
Nos, akit Csontváry, vagy Pap Gábor szemlélete ösztönöz arra, hogy minél többet lásson és tudjon abból, amit nagyjaink hagytak örökül az örök időkre, mindazoknak ajánljuk szeretettel a soron következő Hétvezér Estet, avagy Hunyadi Mátyás apostol magyar király szavait idézve: „Az Isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.”
Előadó: Pap Gábor művészettörténész Cím: A Napút festője – Csontváry Kosztka Tivadar élete Időpont: 2020. Böjtelő – Jégbontó hava, azaz február hó 18. napja, kedd 18.00 óra Helyszín: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.